Kedves Testv�rek!

A betegek vil�gnapja alkalm�b�l, amelyet febru�r 11-�n, a Lourdes-i Sz�z M�ria eml�knapj�n tartunk, szeretn�k �jb�l lelki k�zels�gemr�l biztos�tani minden beteget, akik valamilyen int�zm�nyben vagy csal�djuk k�r�ben vannak, �s szeretn�m kifejezni mindannyiuknak az eg�sz egyh�z ir�ntuk val� szeretet�t �s gondoskod�s�t. Minden emberi �let, k�l�n�sen a gyenge �s a beteg �let nagylelk� �s szeretetteljes elfogad�sa, a kereszt�ny ember evang�liumi tan�s�gt�tel�nek fontos r�sze, Krisztus p�ld�j�ra, aki lehajolt a testileg �s lelkileg szenved� emberhez, hogy meggy�gy�tsa.

1. Legk�zelebb j�v�re, 2013. febru�r 11-�n N�metorsz�gban �lj�k meg �nnep�lyesen a betegek vil�gnapj�t, amelynek t�m�ja az irgalmas szamarit�nus jelk�pes, evang�liumi alakja lesz (v�. Lk 10,29-37). Erre k�sz�lve id�n a „gy�gyul�s szents�geire” szeretn�m helyezni a hangs�lyt, azaz a b�nb�nat �s a kiengesztel�d�s szents�g�re valamint a betegek kenet�re, amelyeknek term�szetes kiteljesed�se a szent�ldoz�sban val�sul meg.

J�zus tal�lkoz�sa a t�z lepr�ssal, amelyet Luk�cs evang�liuma besz�l el (v�. Lk 17, 11-19), �s k�l�n�sen az �r egyik�kh�z sz�l� szavai: „�llj fel �s menj! A hited meggy�gy�tott” (v. 19), seg�tenek tudat�ra �bredni, milyen fontos a hit azoknak, akikre valamilyen szenved�s vagy betegs�g nehezedik, �s az �rhoz k�zelednek. A vele val� tal�lkoz�sban val�s�gosan megtapasztalhatj�k, hogy aki hisz, az soha nincs egyed�l! Isten ugyanis, az � Fi�ban nem hagy magunkra b�natunkban �s szenved�s�nkben, hanem mellett�nk van, seg�t hordozni azokat, �s szeretne lelk�nk legm�ly�n gy�gy�tani benn�nket (v�. Mk 2,1-12).

Annak a lepr�snak a hite, aki mikor �szrevette, hogy meggy�gyult, csod�lkozva �s �r�mmel telve, egyed�lik�nt, a t�bbiekt�l elt�r�en r�gt�n visszamegy J�zushoz, hogy kifejezze h�l�j�t; megsejteti, hogy a visszanyert eg�szs�g valami sokkal �rt�kesebbnek a jele, mint az egyszer�, testi gy�gyul�s. Az �dv�ss�g jele, amelyet Isten Krisztuson kereszt�l aj�nd�koz nek�nk, s ez J�zus szavaiban fejez�dik ki: hited meggy�gy�tott t�ged.¹  Aki saj�t szenved�s�ben �s betegs�g�ben Isten seg�ts�g�t k�ri, az biztos abban, hogy az � szeretete nem hagyja el soha, �s hogy az egyh�z szeretete, amely Isten �dv�z�t� m�v�nek folytat�sa az id�ben, sosem hagy al�bb. A testi gy�gyul�s – amely az �dv�ss�g m�lyebb val�s�g�nak a kifejez�d�se – megmutatja, hogy az ember, testi-lelki egys�g�ben, milyen fontos az �r sz�m�ra. Minden szents�g Isten k�zels�g�t fejezi ki �s val�s�tja meg, aki teljesen ingyenesen „anyagi val�s�gokon kereszt�l �rint meg minket…, amelyeket � saj�t szolg�lat�ba �ll�t, �s eszk�zz� tesz ahhoz, hogy tal�lkozzunk vele” (Hom�lia, Olajszentel�si szentmise, 2010. �prilis 1.). „A teremt�s �s a megv�lt�s k�z�tti egys�g l�that�v� v�lik. A szents�gek hit�nk testi vonatkoz�s�nak kifejez�d�sei, mely �tfogja az eg�sz embert, testet �s lelket” (Hom�lia, Olajszentel�si szentmise, 2011. �prilis 21.).

Az Egyh�z f� feladata nyilv�nval�an Isten orsz�g�nak hirdet�se, «de ennek a hirdet�snek egy gy�gy�t�si folyamatnak kell lennie: „…meggy�gy�tani a megt�rt sz�v�eket” (Iz 61,1)» (uo.), J�zus megb�z�sa alapj�n, amelyet tan�tv�nyainak adott (v�. Lk 9,1-2; Mt 10,1.5-14; Mk 6,7-13). A testi eg�szs�g �s a lelki sebekb�l val� meg�jul�s egym�st�l val� elv�laszthatatlans�ga seg�t, hogy jobban meg�rts�k a «gy�gyul�s szents�geit».

2. A b�nb�nat szents�ge gyakran �llt az egyh�z p�sztorai figyelm�nek k�z�ppontj�ban �ppen az�rt, mert nagyon fontos szerepe van a kereszt�ny �let �tj�n: „A b�nb�nat szents�g�nek minden ereje abban �ll, hogy vissza�ll�t minket Isten kegyelm�be, �s bens�s�ges bar�ts�gban �sszekapcsol vele” (A Katolikus Egyh�z Katekizmusa, 1468). J�zus meghirdette a megbocs�t�st �s a kiengesztel�d�st, amelyet az Egyh�z folytat �s az eg�sz emberis�get sz�ntelen�l megh�vja a megt�r�sre �s, hogy higgyen az evang�liumban. Mag��v� teszi P�l apostol felh�v�s�t: „Teh�t Krisztus k�vets�g�ben j�runk, maga az Isten int benneteket �ltalunk. Krisztus nev�ben k�r�nk: engesztel�djetek ki az Istennel!” (2Kor 5,20). J�zus az �let�vel hirdeti �s jelenval�v� teszi az Atya irgalm�t. � nem az�rt j�tt, hogy el�t�ljen, hanem hogy megbocs�sson �s �dv�z�tsen, hogy rem�nyt adjon a szenved�s �s a b�n legnagyobb s�t�ts�g�ben is, �s hogy �r�k �letet aj�nd�kozzon. �gy a b�nb�nat szents�g�ben, a „gy�n�s orvoss�g�ban”, a b�n megtapasztal�sa nem fajul elkeseredetts�gg�, hanem tal�lkozik a Szeretettel, amely megbocs�t �s �talak�t (v�. II. J�nos P�l p�pa: Reconciliatio et Poenitentia szin�dus ut�ni apostoli buzd�t�s, 31).

„A v�gtelen�l irgalmas Isten” (Ef 2,4), mint az evang�liumi p�ldabesz�dben szerepl� atya (v�. Lk 15,11-32), egyik gyermeke el�tt sem z�rja be sz�v�t, hanem v�rja, keresi �ket, ut�nuk megy �rt�k oda, ahol a k�z�ss�g elutas�t�sa elszigetelts�gbe �s megosztotts�gba b�rt�nzi �ket, asztala k�r� h�vja valamennyi�ket a megbocs�jt�s �s a kiengesztel�d�s �r�m�nnep�ben. A szenved�s ideje, amikor k�s�rt�s�nk lehetne, hogy elb�tortalanodjunk �s elkeseredj�nk, kegyelmi id�v� alakulhat, �s ahogy a p�ldabesz�dben a t�kozl� fi� tette, magunkba sz�llhatunk, hogy �tgondoljuk �let�nket, elismerj�k hib�inkat �s buk�sainkat; v�gyat �rezhet�nk az Atya �lel�se ir�nt �s visszat�rhet�nk az �ton az � H�za fel�. � nagy szeretet�ben mindig �s minden k�r�lm�nyek k�z�tt virraszt �let�nk f�l�tt �s v�r minket, hogy minden hozz� visszat�r� gyermek�nek felk�n�lja a teljes kiengesztel�d�s �s az �r�m aj�nd�k�t.

3. Az evang�liumokat olvasva vil�gosan l�tszik, hogy J�zus mindig k�l�nleges figyelmet ford�tott a betegekre. Nemcsak elk�ldte tan�tv�nyait, hogy gy�gy�ts�k sebeiket (v�. Mt 10,8; Lk 9,2; 10,9), hanem alap�tott sz�mukra egy k�l�n szents�get is: a betegek kenet�t. Jakab levele tan�s�tja, hogy ez a szents�gi cselekm�ny m�r az els� kereszt�ny k�z�ss�gben jelen volt (v�. Jak 5,14-16): a betegek kenet�vel, melyet a papok im�ds�ga k�s�r, az eg�sz egyh�z a szenved� �s megdics��lt �rra b�zza a betegeket, hogy enyh�tse f�jdalmukat �s �dv�z�tse �ket, s�t buzd�tja �ket, hogy lelkileg egyes�ljenek Krisztus szenved�s�vel �s hal�l�val, hogy ez�ltal Isten n�p�nek jav�t szolg�lj�k.

Ez a szents�g arra ind�t, hogy az Olajf�k hegy�nek kett�s miszt�rium�t szeml�lj�k, ahol J�zus dr�mai m�don szembes�lt az Atya �ltal mutatott �ttal, a szenved�snek, a t�k�letes szeretetnek az �tj�val, �s elfogadta azt. A pr�bat�telnek abban az �r�j�ban � k�zvet�t�, „mag�ban hordozza, mag�ra veszi a vil�g f�jdalm�t �s szenved�s�t, Istenhez sz�l� ki�lt�ss� form�lva azt, Isten szeme el� �s az � kez�be helyezi, azaz val�s�gosan a Megv�lt�s m�v�be” (Lectio divina, Tal�lkoz� a r�mai kl�russal, 2010. febru�r 18.). De „az Olajf�k hegye az a hely is, ahonnan � felment az Aty�hoz, teh�t a Megv�lt�s helye. Az Olajf�k hegy�nek kett�s miszt�riuma mindig „akt�v” az egyh�z szents�gi olaj�ban…, Isten szeretet�nek jel�ben, amely meg�rint minket” (Hom�lia, Olajszentel�si szentmise, 2010. �prilis 1.). A betegek kenet�ben az olaj szents�gi anyag�t kapjuk meg, �gymond „Isten orvoss�g�t…, amely most biztoss� tesz minket az � j�s�g�ban, meger�s�t �s megvigasztal, ugyanakkor a betegs�gen t�l a v�gleges gy�gyul�s, a felt�mad�s fel� ir�ny�tja figyelm�nket (v�. Jak 5,14)” (uo.).

Ez a szents�g ma nagyobb figyelmet �rdemel, mind a teol�gia ter�n, mind pedig a betegek fel� ir�nyul� lelkip�sztori tev�kenys�gben. Figyelembe v�ve a liturgikus im�ds�g sz�vegeit, amelyeket a betegs�ghez k�t�d� k�l�nb�z� �lethelyzetekben �s nem csak a f�ldi �let v�g�n alkalmazunk (v�. A Katolikus Egyh�z Katekizmusa, 1514.), a betegek kenet�t nem tarthatjuk „kisebb szents�gnek”, mint a t�bbit. A lelkip�sztori t�r�d�s �s figyelem a betegek ir�nt, m�g egyr�szr�l Isten gy�ng�ds�g�nek jele a szenved� ember ir�nt, m�sr�szr�l lelki hasznot hoz a papok �s az eg�sz kereszt�ny k�z�ss�g sz�m�ra is, annak tudat�ban, hogy amit a legkisebbnek tesz�nk, azt mag�nak J�zusnak tessz�k (v�. Mt 25,40).

4. A „gy�gyul�s szents�geivel” kapcsolatban Szent �goston meg�llap�tja: „Isten meggy�gy�tja minden betegs�gedet. Ne f�lj teh�t: minden betegs�gedb�l meggy�gy�t… Neked csak hagynod kell, hogy � gy�gy�thasson t�ged �s nem szabad visszautas�tanod kez�t” (Zsolt�rok magyar�zata, 102. zsolt�r, 5: PL 36, 1319-1320). Isten kegyelm�nek �rt�kes eszk�zei ezek, amelyek seg�tik a beteget, hogy egyre ink�bb azonosuljon Krisztus hal�l�nak �s felt�mad�s�nak miszt�rium�val. E k�t szents�ggel egy�tt szeretn�m hangs�lyozni az Eucharisztia fontoss�g�t. Ha betegs�g idej�n magunkhoz vessz�k, egyed�l�ll� m�don seg�t, hogy v�gbemenjen benn�nk ez az �talakul�s. Aki J�zus test�b�l �s v�r�b�l t�pl�lkozik, azt egyes�ti azzal a felaj�nl�ssal, amelyben �nmag�t adta oda az Aty�nak mindannyiunk �dv�ss�g��rt. Az egyh�z eg�sz k�z�ss�ge, k�l�n�sk�ppen a pl�b�niak�z�ss�gek figyeljenek arra, hogy biztos�ts�k a rendszeres szent�ldoz�s lehet�s�g�t azoknak, akik eg�szs�gi �llapotuk vagy �letkoruk miatt nem juthatnak el a liturgi�kra. Ily m�don ezek a testv�rek megkapj�k a lehet�s�get, hogy meger�s�ts�k kapcsolatukat a megfesz�tett �s felt�madt Krisztussal az�ltal, hogy ir�nta val� szeretetb�l felaj�nlott �let�kkel r�szt vesznek az egyh�z k�ldet�s�ben. Ebb�l a szempontb�l fontos, hogy a papok, amikor a k�rh�zakban, gondoz� int�zetekben vagy a betegek otthonaiban v�gzik �rz�keny lelk�letet ig�nyl� tev�kenys�g�ket, a „betegek szolg�l�inak” �rezz�k magukat, akik „jelei �s eszk�zei Krisztus egy�tt�rz� szeretet�nek, amelynek minden szenved� emberhez el kell jutnia” (v�. P�pai �zenet a betegek XVIII. vil�gnapj�ra, 2009. november 22.)

A Krisztus h�sv�ti miszt�rium�hoz val� hasonul�s – amely a lelki �ldoz�son kereszt�l is megval�sul – eg�szen rendk�v�li jelent�s�get nyer, amikor az Euchariszti�t szent �traval�k�nt szolg�ltatj�k ki �s veszik magukhoz. Az �letnek abban a pillanat�ban m�g er�sebben visszhangzanak az �r szavai: „aki eszi az �n testemet, �s issza az �n v�remet, annak �r�k �lete van, s felt�masztom az utols� napon” (Jn 6,54). Az Eucharisztia ugyanis, k�l�n�sen szent �traval�k�nt – Anti�chiai Szent Ign�c meghat�roz�sa szerint – „a halhatatlans�g gy�gyszere, a hal�l ellenszere” (Efezusiaknak �rt lev�l, 20: PG 5, 661). Az �tmenet szents�ge a hal�lb�l az �letbe, ebb�l a vil�gb�l az Aty�hoz, aki mindannyiunkat v�r a mennyei Jeruzs�lemben.

5. A betegek XX. vil�gnapj�ra sz�l� �zenet t�m�ja, „�llj fel �s menj! A hited meggy�gy�tott”, el�retekint a Hit �v�re is, amely 2012. okt�ber 11-�n veszi kezdet�t, megfelel� �s �rt�kes alkalomk�nt arra, hogy �jra felfedezz�k a hit erej�t �s sz�ps�g�t, elm�ly�ts�k tartalm�t �s tan�s�got tegy�nk r�la mindennapi �let�nkben (v�. Porta fidei apostoli lev�l, 2011. okt�ber 11.). B�tor�tani szeretn�m a betegeket �s szenved�ket, hogy mindig biztos t�maszt tal�ljanak a hitben, amelyet Isten ig�j�nek hallgat�sa, a szem�lyes im�ds�g �s a szents�gek t�pl�lnak. A lelkip�sztorokat pedig arra h�vom, hogy legyenek egyre k�szs�gesebbek a szents�gek betegeknek val� kiszolg�ltat�s�ra. A r�juk b�zott ny�j vezet�ik�nt, a J� P�sztor p�ld�j�ra, a papok legyenek �r�mmel teltek, szolg�latk�szek a gyeng�k, az egyszer�ek, a b�n�s�k ir�nt, �s a rem�ny megnyugtat� szavaival Isten v�gtelen irgalm�t tan�s�ts�k sz�mukra (v�. Szt. �goston, 95. lev�l, 1 PL 33, 351-352.).

Ism�t kifejezem szem�lyes k�sz�netemet �s az egyh�z k�sz�net�t az eg�szs�g�gyben dolgoz�knak �s azoknak a csal�doknak, akik rokonaikban az �r J�zus szenved� arc�t l�tj�k, hiszen szakmai hozz��rt�sben vagy cs�ndes szolg�latban, gyakran Krisztus nev�t nem is eml�tve, konkr�tan �r�la tan�skodnak ( v�. Hom�lia, Olajszentel�si szentmise, 2011. �prilis 21.).

M�ri�ra, az Irgalom Anyj�ra �s Betegek Gy�gy�t�j�ra emelj�k bizalommal tekintet�nket �s �t sz�l�tjuk im�ds�gunkkal. Az � anyai egy�tt�rz� szenved�se, amelyet a kereszten haldokl� Fia mellett �lt �t, k�s�rje �s tartsa meg a hitet minden beteg �s szenved� emberben a testi �s lelki sebekb�l val� gy�gyul�s �tj�n.

Mindenkit biztos�tok arr�l, hogy megeml�kezem r�luk im�imban, �s mindenkire rendk�v�li apostoli �ld�somat adom.

XVI. Benedek p�pa

¹ Az olasz nyelvben az �dv�ss�get �s a gy�gyul�st kifejez� sz� ugyanabb�l a t�b�l sz�rmazik (salvezza, salvato)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s