A h�zass�g legalattomosabb ellens�ge

Minden h�zasp�r sz�m�ra ismer�s helyzet, amikor az egyik f�l ism�telten k�r valamit, a m�sik ism�telten nem reag�l, �s mindketten egyre inger�ltebbek lesznek. Scott Wetzler New York-i pszichol�gus, magatart�skutat� szerint a k�r�sek ism�telget�se �rd�gi k�r: az egyik unja a k�vetel�z�st �s visszah�z�dik, mire a m�sik m�g ink�bb mondja a mag��t. A nyaggat�sra val� hajlam szem�lyis�gt�l is f�gg – teszi hozz�. Nagyon lelkiismeretes, k�nyszeres vagy szorong� embernek neh�z nem noszogatnia a t�rs�t, f�leg ha az lass� vagy szeret mindent az utols� pillanatra hagyni. A tunyas�g, a lusta term�szet viszont b�rkib�l el�hozza az �lland� n�gat�st.

Szak�rt�k szerint a n�k hajlamosabbak a nyaggat�sra, mert term�szett�l fogva jobban sz�v�k�n viselik az otthont, a csal�di �letet. A feles�g �ltal�ban �rz�kenyebb is; �gy v�li, ha a k�r�se nem fontos a f�rj�nek, bizony�ra � maga sem az. Persze ha ilyenkor nyaggatni kezdi, azzal csak tet�zi a bajt. A f�rfiak viszont sokszor abban hib�znak, hogy nem v�laszolnak vil�gosan a feles�g�knek. A f�rfi gyakran az�rt nem vesz tudom�st feles�ge noszogat�s�r�l, mert m�g nem tudja a v�laszt, vagy mert tudja, hogy az kedvez�tlen. De el�fordul, hogy az�rt nem felel, mert nem tartja annyira s�rg�snek a feladat elv�gz�s�t, vagy mert bosszantja, hogy olyan a helyzet, mintha kisfi� lenne, akit szid az anyuk�ja.

Howard Markman h�zass�gi tan�csad�, a Denveri Egyetem pszichol�giaprofesszora szerint a nyaggat�s akkor v�lik komoly sz�tv�laszt� er�v�, amikor a h�zasp�r nem az alapprobl�m�t pr�b�lja kezelni, hanem mag�r�l a k�vetel�z�sr�l kezd vitatkozni. Harminc�ves tapasztalata alapj�n �gy v�li, a probl�ma el�bb-ut�bb minden h�zass�gban megjelenik, �m ha a h�zasp�r vissza tudja szor�tani, nagy es�llyel egy�tt tudnak maradni. A j� h�r pedig az, hogy a jelens�g val�ban kezelhet�.     

A legfontosabb, hogy a h�zasp�r felismerje: ha mag�r�l a k�vetel�z�sr�l kezdenek vitatkozni, egy helyben j�rnak. Ink�bb arra igyekezzenek r�j�nni, mit�l ideges a m�sik. Lehet, hogy a f�rj nem lusta �s szeretetlen, hanem t�lterhelt �s kimer�lt? Lehet, hogy a feles�g nem bizalmatlan, hanem t�l sok feladatot igyekszik kezelni?

�me n�h�ny tov�bbi �tlet:

• Keress�tek a k�r�sek kifejez�s�nek nem b�nt�, kedves vagy humoros m�dj�t! Egy feles�g sokszor cetlikre �rja a k�r�seit, mosolyg�s fejjel illusztr�lva; m�skor a megjav�tand� h�ztart�si eszk�z nev�ben �r levelet: „Nagy sz�ks�gem van a seg�ts�gedre. Teljesen eldugultam. H�s�ges k�dlefoly�d.” A le�rt k�r�s nem nyomasztja a m�sikat; elker�lhet� vele az idegesked�s, a k�vetel�z�s, a sz�v�lt�s.

• Mindketten higgadjatok le! Mondj�tok ki, hogy az �lland� noszogat�s a probl�ma, �s keressetek r� k�z�sen megold�st! Lehet, hogy v�ltoztatni kell a viselked�seteken; hasznos lehet, ha megfogalmaztok n�h�ny �j szab�lyt.  

• Pr�b�ld a m�sik szemsz�g�b�l n�zni a dolgot: ne gondold, hogy seg�ted azzal, hogy ism�telten figyelmezteted az elv�gzend� feladatokra! Tal�n ink�bb �gy �rzi, nem �rt�keled kell�en, amit m�r megtett vagy amit �ppen tesz.

• Ha k�r�sed van a m�sik fel�, mindig egyes sz�m els� szem�lyben besz�lj: „(�n) K�rlek, fizesd be a sz�ml�t!”, nem pedig: „(Te) Sosem fizeted be id�ben a sz�ml�t!”
 
• Indokold meg a k�r�st! Pl.: „Amikor k�s�n fizeted be a sz�ml�t, mindig annyira idegeskedem, hogy marad-e el�g p�nz a h�nap v�g�n.”

• Csak re�lis, igaz�n sz�ks�ges dolgot k�rj! T�nyleg most azonnal ki kell cser�lni azt a villanyk�rt�t?

• Adj id�t! K�rd meg a t�rsadat, hogy v�gezzen el valamit pl. vas�rnap estig, de hadd d�ntse el �, hogy sz�m�ra mikor a legalkalmasabb!

• Ha a t�rsad nyaggat, v�laszolj vil�gosan! Mondd meg neki �szint�n, meg tudod-e tenni, amit k�r, �s mikor; azut�n t�gy �gy, ahogy meg�g�rted.
 
• Gondolkozz m�s megold�son! Lehet, hogy �rdemesebb szakembert h�vni, mint k�vetel�z�ssel, vitatkoz�ssal terhelni a kapcsolatotokat!

Forr�s: wsj.com