Aki k�z�ss�gbe j�r, ann�l az �vod�ban, iskol�ban t�rt�ntekr�l is j�, ha tud �s besz�mol az orvosnak. Hiszen nem mindegy, hogy csak a mi gyerek�nk h�ny, esetleg hasmen�se van, vagy minden gyermeknek. Azt is �rdemes tudni, hogy mikor lett b�r�nyhiml�s a gyermek bar�tja, s hogy neki volt-e m�r ilyen gyermekbetegs�ge. Net�n kapott-e ellene v�d�olt�st?

Amikor l�zas a gyermek, m�rj�k meg a testh�m�rs�klet�t. Ha az nem haladja meg a 38 fokot, akkor csak h�emelked�sr�l besz�l�nk �s elegend�, ha kicsit t�bb folyad�kot adunk neki inni, lef�rdetj�k, �gyba tessz�k. Nem kell azonban t�ls�gosan betakargatni, mert akkor nem tudja a felesleges h�j�t leadni - betakarva olyan, mintha a beteget „kidunsztoln�nk”. Ilyen esetben nem is kell mindig azonnal orvost h�vni, mert el�fordul, hogy csak egyszer van kisebb l�zkiugr�sa, ami megsz�nik �s nem ism�tl�dik. Ha azonban valami m�s figyelmeztet� t�net is t�rsul a l�zhoz, akkor vigy�k mihamarabb orvoshoz. Ilyen a meg�ll�thatatlan h�ny�s, hasmen�s, fejf�j�s, ki�t�sek megjelen�se, hasf�j�s, k�h�g�s, fullad�s, eszm�letveszt�s, vagy g�rcs jelentkez�se. Az orvost t�j�koztatni kell, hogy mikor kezd�dtek a t�netek, h�nyszor h�nyt a beteg, esetleg �klendezett, vagy nagy sug�rban j�tt vissza minden, amit megevett.

Hasmen�skor fontos megfigyelni, hogy h�ny alkalommal, milyen �llag� �s sz�n� sz�kletet �r�tett a gyermek. A v�res, vagy teljesen feh�r sz�n� sz�klet azonnali orvosi ell�t�st ig�nyel. Ha tudunk, vigy�nk kis mint�t is ezekb�l az orvosnak megmutatni. Esetleg azt m�g vizsg�latra is el lehet k�ldeni �s nem kell �jabb sz�kletre v�rni. Enyh�bb hasmen�s otthon is kezelhet�. L�nyeges, hogy a gyermek sok folyad�kot igyon �s legyen vizelete. Ilyenkor a megszokottn�l legal�bb f�l-egy literrel t�bbet kell adni te�b�l vagy v�zb�l. Ha a h�ny�sok miatt nem tudjuk itatni, vagy vizelete 12 �r�n�l hosszabb ideig nincs, a betegnek felt�tlen�l k�rh�zba kell ker�lnie, hogy a kisz�rad�st elker�lj�k. Nem sz�ks�ges a nagyon szigor� di�ta, de az �des italokat, tejet, nehezen em�szthet� �teleket felt�tlen�l ker�lni kell. K�l�n�sen j� az alma, ban�n, s�rgar�pa, rizs fogyaszt�sa. Szoptatott csecsem�kn�l nagyon ritk�n fordul el� hasmen�s, de olyankor az anyatejet nem szabad elvenni t�le!

Fejf�j�skor fontos tudni, hogy mi�ta jelentkezik a panasz, milyen gyakoris�ggal, er�s�dik-e, vagy mindig egyform�n f�j. Melyik napszakban �szlelhet�, a fej melyik ter�let�t mutatja a gyermek, hogy f�jdalmas. Nagyobbakn�l a f�jdalom jelleg�re is r�k�rdezhet�nk: nyom�, �g�, hasogat�, l�ktet� f�jdalmak m�s-m�s okb�l j�hetnek l�tre.

A ki�t�sek sz�ban el nem mondhat�ak. A modern kor technikai v�vm�nyait felhaszn�lva f�nyk�peket k�sz�thet�nk a ki�t�ses ter�letr�l, s ha el is m�ltak, azt az orvosnak megmutatva, � ut�lag is l�tja, hogy n�zett ki a gyermek b�re.

K�h�g�sn�l tudni kell, hogy az hurutos, vagy sz�raz-e. Nagyobb gyermekekn�l k�pet is lehet, s fontos, hogy az milyen sz�n�. Megjegyzend�, hogy a k�h�g�s csak nappal jelentkezik, vagy �jszaka is, �s az alv�st zavarja-e. Esetleg �ppen �jszaka kezd�dik �s ugat� jelleg� - ezt h�vjuk kruppnak. A k�h�g�s k�thet�-e valamilyen fizikai terhel�shez (fut�shoz), vagy allerg�nnel val� tal�lkoz�shoz (pl. macska).

Fullad�s, neh�zl�gz�s vagy allergi�s t�netk�nt jelentkezik, vagy az orra dugult el a gyermeknek (pl. n�tha miatt), vagy valamilyen idegentestet (j�t�kalkatr�szt, mogyor�t, kisebb t�rgyat) nyelt f�lre. Ez azt jelenti, hogy a sz�jb�l a t�rgy a l�gutakba ker�lt, ahol reflexesen heves k�h�g�st v�lt ki, de ak�r akutan fullad�shoz is vezethet. Ilyenkor a kisebb gyermeket l�b�n�l fogva fejjel lefel� kell l�gatni �s a h�t�ra �tve az idegentest kieshet a l�gcs�b�l. Ez azonban nem mindig megold�s, jobb azonnal idegentest �gyeletre vinni a kicsit, ahol a f�lrenyelt t�rgyat ki tudj�k szedni. Nagyobbaknak a sz�j�ba ny�lva kell a garatban elakadt dolgot kiszedni. �t is orvoshoz kell ezt k�vet�en vinni.

A n�th�t az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben (85% felett) v�rus okozza, ez�rt antibiotikumra egy�ltal�n nincs sz�ks�g. Otthon is ell�that�, nem kell a gyermeket felt�tlen�l orvoshoz vinni. Javasolt, hogy a gyermek min�l hamarabb tanuljon meg helyesen orrot f�jni (hol az egyik, hol a m�sik orrlyukat kell befogni �s az ellenoldalon kif�jni az orrv�lad�kot). Vizes orrcseppel, vagy orrspray-vel meglaz�thatjuk a v�lad�kot, ami ezut�n k�nnyebben kif�jhat�, vagy �r�sszeh�z� hat�anyagot tartalmaz� orrcseppet haszn�ljunk, ami lelohasztja az orrny�lkah�rtya duzzanat�t. Ez p�r �r�ra felszabad�tja a l�gz�st, de ut�na ism�t orrdugul�s, orrfoly�s jelentkezhet. Ezt az orrcseppet csak 5-7 napig szabad folyamatosan haszn�lni, mert az enn�l huzamosabb alkalmaz�s eset�n az orrny�lkah�rty�t teljesen t�nkreteheti.

Az egyik legs�lyosabb el�fordul� t�net az eszm�letveszt�s, vagy g�rcs. Ilyenkor nem szabad k�ts�gbeesni, hanem amellett, hogy r�szletesen megfigyelj�k, mennyi ideig tart a gyermek rosszull�te, r�ngat�zik-e keze, l�ba, arca, ez csak az egyik oldalon �szlelhet�, vagy mindk�t testf�lre kiterjed, a beteget oldalra kell ford�tani, hogy a ny�l�t ne nyelhesse f�lre. A f�lrenyelt v�lad�kt�l ak�r meg is fulladhat. Ha csak �jul�sr�l van sz�, akkor le kell fektetni, a l�b�t megemelni �s a nyak�t, arc�t hideg vizes ruh�val megt�r�lgetni.

Term�szetesen, ha �gyeletes orvos l�tta el a gyermeket, ut�na a h�zi gyermekorvoshoz is elvissz�k a beteget kontrollra. Neki be kell sz�molni arr�l, hogy milyen gy�gyszereket, injekci�t kapott az �gyeletest�l. Nem el�g, ha azt tudjuk, hogy „valami feh�r tablett�t” kellett beadni a betegnek, jegyezz�k fel a nev�t �s a d�zis�t is. Az is fontos inform�ci�, hogy ett�l jobban lett-e a gyermek. Ak�r hetek m�lva is megk�rdezheti az orvos, hogy el�z�leg milyen antibiotikumot szedett a beteg, mert sokszor ugyanazt az orvoss�got adni nem j�, de ha van egy bev�lt szer, akkor az m�gis el�ny�s lehet. Ezt mindenk�ppen az orvos d�ntse el!

A h�zipatik�ban tartott gy�gyszerekn�l is tudni kell, hogy mit szedett l�zcsillap�t�sra, vagy f�jdalom ellen a beteg gyermek. Ezekn�l mindig meg kell n�zni a lej�rati id�t. Amire allergi�s a gyermek, azt az olt�si k�nyvbe fel kell jegyezni, �s minden gy�gyszer fel�r�s�n�l arr�l az orvost t�j�koztatni kell. Egyes altat�szerek sz�jafeh�rj�hez hasonl� vegy�letet is tartalmazhatnak, ez�rt m�t�t el�tt azt se felejts�k el megeml�teni az orvosnak, ha a gyermek sz�ja-allergi�s.

M�g hosszasan sorolhatn�m, hogy a sz�l� mit tehet gyermek��rt, ha az beteg. K�l�n fejezetet �rdemel a kr�nikus beteg gyermek helyzete, illetve az is, ha valaki k�rh�zba ker�l. Az agg�d�s legt�bbsz�r jogos, de kell� felk�sz�lts�ggel a probl�m�kon �rr� lehet�nk. Evvel seg�tj�k legink�bb gyermek�nket a gyors gy�gyul�shoz.

• Bemutatkoz�s
• Aktu�lis cikk
• K�rdezz-felelek