II. J�NOS P�L P�PA DIVES IN MISERICORDIA KEZDET� ENCIKLIK�JA SZENT ISTV�N T�RSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZ�K K�NYVKIAD�JA BUDAPEST, 1981. A HIVATALOS LATIN SZ�VEGB�L FORD�TOTTA DR. DI�S ISTV�N ISBN 963 360 119 3 �sszkiad�s IBSN 963 360 152 5 III. k�tet EL�SZ� A Szentatya 1980. november 30-�n, �dvent els� vas�rnapj�n d�lben a k�vetkez� szavakkal adta �t az Egyh�znak m�sodik enciklik�j�t, amely szorosan kapcsol�dik az1979. m�rcius 4-�n kelt Redemptor Hominis enciklik�hoz: "Ha hasonlattal akarunk �lni, elmondhatjuk, hogy az �dventtel mindig �jra kezd�dik az emberi sz�vek zar�ndoklata Krisztus fel�, aki kinyilatkoztatja nek�nk az Atya �s az � szeretet�nek miszt�rium�t. Ez�rt �hajtottam nagyon, hogy �dvent els� vas�rnapj�hoz kapcsol�dj�k a Dives in misericordia enciklika megjelen�se, melynek legf�bb c�lja, hogy az Atya szeretet�re eml�kezzen �s eml�keztessen, amely Krisztus eg�sz messi�si m�v�ben megnyilv�nult, vil�graj�vetel�t�l kereszthal�l�ig �s f�lt�mad�s�ig... Az Egyh�znak �s a vil�gnak sz�ks�ge van az irgalomra, melyben testet �lt az a szeretet, mely er�sebb a b�nn�l �s mindenfajta rosszn�l, mely az embert f�ldi �lete folyam�n beh�l�zza." A p�pa tan�t: gondosan megszerkesztett teol�giai trakt�tust ad kez�nkbe, �s komoly elm�lked�sre serkent. Az enciklika minden sor�ban az elm�lked�, a vil�g�rt atyak�nt agg�d� p�pa szava sz�l. �ppen ez�rt nemcsak a sz�veggel kell tal�lkoznunk, hanem t�rekedn�nk kell arra is, hogy a p�p�val egy�tt elm�lkedj�nk az irgalomr�l. TARTALOMJEGYZ�K EL�SZ� ELS� R�SZ AZ ISTENI IRGALOM MINT FELSZ�L�T�S 1. Krisztus szava az Utols� Vacsor�n 2. Az enciklika c�lja: Krisztusban megmutatni az "irgalom Atyj�t" 3. Az Egyh�z az irgalom Isten�hez vezeti az embert 4. A teocentrikus �s az antropocentrikus szeml�let �sszetartoz�sa 5. Krisztus "elmagyar�zta" nek�nk Istent 6. Krisztus l�that�v� tette az irgalom Atyj�t 7. A mai ember nem �rti az irgalom fogalm�t 8. A vil�g vesz�lyeztetett �llapota 9. Az irgalom felsz�l�t�s az Egyh�z fel� 10. K�ny�r�gn�nk kell az irgalom�rt M�SODIK R�SZ AZ ISTENI IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA I. KRISZTUS KINYILATKOZTATJA ISTEN IRGALM�T 11. Kinyilatkoztat�s�t els�sorban a "szeg�nyek" �rtik 12. Irgalmass�ga tan�s�g messi�si k�ldet�se mellett 13. A messi�si irgalom tettekben fejez�dik ki 14. Krisztusban megtestes�lt az isteni irgalom 15. Pr�dik�ci�inak f� t�m�ja az irgalom 16. Az isteni irgalom t�ny �s t�rv�ny 17. Krisztus az irgalom kinyilatkoztat�sa �s mintak�pe II. AZ IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA AZ �SZ�VETS�GBEN 18. Az isteni irgalom Izrael sz�m�ra tapasztalat volt 19. A sz�vets�g megszeg�se �s az isteni irgalom 20. Isten irgalma er�sebb, mint a n�p b�nei 21. A szorongatott ember az irgalomhoz menek�l 22. A kivonul�sban megtapasztalt irgalom 23. A hitszeg�s megbocs�t�sa 24. Az irgalom megmutatkoz�sa Isten �s n�pe kapcsolat�ban 25. Az irgalom a zsolt�rokban 26. Az irgalom az �r �s n�pe k�z�tti p�rbesz�d l�nyege 27. Az irgalom szem�lyes megtapasztal�sa a b�nb�natban 28. Az igazs�goss�g �s az irgalom �sszetartoz�sa Istenben 29. Az irgalom v�gigh�z�dik az �dvt�rt�neten III. AZ IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA AZ EVANG�LIUMBAN 30. A Magnificat �s a Benedictus 31. A t�kozl� fi� p�ldabesz�de 32. A t�kozl� fi� b�ne az �sb�nnek is k�pe 33. A t�kozl� fi� b�ne a szem�lyes b�n�knek is k�pe 34. A b�nben a szem�lyes m�lt�s�g veszett el 35. A t�kozl� fi� hazat�r�snek igazi oka 36. A t�kozl�s b�ne az aty�t is s�rtette 37. Az atya alakja Istent mint Aty�t k�pviseli 38. Az atya �r�m�nek forr�sa 39. Az atyai irgalom f�lemel �s visszaadja az elveszett fi�i m�lt�s�got 40. Az irgalom k�z�s �rt�ktapasztalat 41. A megt�r�s a szeretet �s az irgalom jele a vil�gban IV. AZ ISTENI IRGALOM MEGJELEN�SE A H�SV�T MISZT�RIUM�BAN 1. A kereszt mint az igazs�goss�g �s az irgalom jele 42. A megv�lt�s megmutatja Isten h�s�g�t �s az ember m�lt�s�g�t 43. A kereszt fordulat az irgalom kinyilatkoztat�s�ban 44. Isten irgalmass�ga szeretetben fakad �s benne hoz gy�m�lcs�t 45. Isten a keresztben teszi t�k�letess� a teremt�st 46. A kereszt a sz�vets�g jele is 47. Az utols� sz� a f�lt�mad�s� 2. Krisztus f�lt�mad�sa mint az isteni irgalom kinyilatkoztat�sa 48. A kereszt �t�let a hal�l f�l�tt 49. A v�gs� beteljesed�s alapja let�tetett a h�sv�ti miszt�riumban 50. Ebben a vil�gban a szeretet megnyilv�nul�sa az irgalom 51. Krisztus irgalmat k�r 52. Az irgalomra k�telez� "�des t�rv�ny" 53. A h�sv�ti miszt�rium az irgalom kinyilatkoztat�s�nak beteljesed�se 54. A f�lt�madt Krisztus az irgalom forr�sa 3. M�ria, az Irgalom Anyja 55. A H�sv�tban a Magnificat pr�f�ci�ja is beteljes�lt 56. M�ria r�szese az irgalom kinyilatkoztat�s�nak 57. Tapasztalta �s "ki�rdemelte" az irgalmat 58. Istenanyas�ga teszi M�ri�t az irgalom eszk�z�v� 59. A Zsinat tan�t�sa M�ri�r�l HARMADIK R�SZ A MI VIL�GUNK �S AZ ISTENI IRGALOM I. VIL�GUNK K�PE 1. Korunk jellemz� von�sai 60. Pozit�v adatok 61. Nyugtalan�t� jelens�gek a Zsinat idej�n 62. A mai helyzet 2. A korunkat fenyeget� veszedelmek 63. A h�bor� veszedelme 64. "B�k�s" veszedelmek 65. Kett�s vesz�ly�rzet 66. Szoci�lis ellentmond�sok 67. A f�lelem orvosl�si k�s�rletei 3. Az igazs�goss�g a mi vil�gunkban 68. Az igazs�g�rzet n�veked�se 69. Az Egyh�z egy�tt�rez az emberekkel 70. Az igazs�goss�g a gyakorlatban eltorzul 71. Az igazs�goss�g �nmag�ban nem elegend� 72. Korunk erk�lcsi bajai II. ISTEN IRGALMA AZ EGYH�Z K�LDET�S�BEN 1. Az Egyh�z feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilv�n�t�s�t 73. V�llalnia -- vallania, hirdetnie �s �lnie -- kell az isteni irgalmat 74. Az irgalom jelenl�te az Egyh�z im�ds�gos �s liturgikus �let�ben 75. Az Egyh�z �lete bizony�tja az irgalom nagys�g�t 76. J�zus Sz�ve az irgalom koncentr�lt kinyilatkoztat�sa 77. Az Eucharisztia �s az isteni irgalom megtapasztal�sa 78. A b�nb�nat szents�ge �s az isteni irgalom 79. Az Egyh�z hirdeti �s vallja a megt�r�st 80. A megt�r�s nem �tmeneti tett, hanem �llapot 81. Az �kumenizmusnak is f�lt�tele az irgalmas szeretet 2. Az irgalmas szeretet emberi gyakorl�sa 82. Az irgalmas szeretet gyakorl�sa k�teless�g�nk 83. Aki irgalmas: aj�nd�koz �s aj�nd�kot nyer 84. Az irgalmass�g tette mindig k�lcs�n�s 85. Az irgalom �s az igazs�goss�g �sszetartozik 86. Az irgalom val�s�tja meg igaz�n az emberi �sszetartoz�st 87. A nemes emberi kapcsolatok felt�tele az irgalom 88. Akiknek k�l�n�sen is sz�ks�g�k van az irgalmas szeretetre 89. A vil�g emberibb� t�tel�hez sz�ks�ges irgalom 90. Az irgalom a megbocs�t�sban �lt testet 91. "Mik�ppen mi is megbocs�tunk" 92. A megbocs�t� irgalom nem rombolja az igazs�goss�got 93. Az irgalom az igazs�goss�g legnemesebb form�ja 94. Az Egyh�z k�teles szolg�lata az irgalmas megbocs�t�s 95. Az irgalom szolg�lata szeg�nys�get k�vetel BEFEJEZ�S IM�DKOZZUNK ISTEN IRGALM��RT 96. Az Egyh�znak k�ny�r�gnie kell az isteni irgalom elnyer�s��rt 97. Hirdetnie kell a mai ember fel� is az irgalmat 98. A megismert, gazdag tartalm� irgalom�rt k�ny�rg�nk 99. Az Egyh�z k�ny�rg�se minden ember jav�ra sz�l 100. A nem h�v�knek is meg kell �rteni�k az Egyh�z aggodalm�t 101. Krisztus nev�ben, M�ri�val �s a szentekkel egy�tt im�dkozunk 102. Az Egyh�z az�rt �l, hogy az irgalom jele legyen F�ggel�k II. J�NOS P�L P�PA TISZTELEND� TESTV�REINEK, SZERETETT FIAINAK �S LE�NYAINAK �DV�ZLET�T �S APOSTOLI �LD�S�T K�LDI! ELS� R�SZ AZ ISTENI IRGALOM MINT FELSZ�L�T�S Krisztus szava az Utols� Vacsor�n 1. "Irgalomban gazdag Isten" �,1 akit J�zus Krisztus mint Aty�t nyilatkoztatott ki, �s az � Fiak�nt �nmag�ban megmutatott nek�nk �s bizony�tott el�tt�nk.2 Errevonatkoz�an eml�kezet�nkbe kell id�zn�nk azt a percet, amikor a tizenk�t apostol egyike, F�l�p �gy sz�lt Krisztushoz: "Uram, mutasd meg nek�nk az Aty�t, �s ez el�g nek�nk". Krisztus �gy v�laszolt neki: "Oly sok ideje veletek vagyok, �s nem ismert�l meg engem?... Aki engem l�tott, I�tta az Aty�t."3 Ezek a szavak abban az utols� besz�dben hangzottak el, mellyel Krisztus b�cs�t vett �v�it�l a h�sv�ti vacsora kezdet�n, melyet azon szent napok esem�nyei k�vettek, melyekben egyszer s mindenkorra meg kellett bizonyosodnunk arr�l, hogy "Isten,... aki gazdag az irgalomban, igen nagy szeretete miatt, mellyel szeretett minket, amikor m�g halottak voltunk a b�n�k miatt, Krisztussal egy�tt �letre keltett minket".4 Az enciklika c�lja: Krisztusban megmutatni az "irgalom Atyj�t" 2. A II. Vatik�ni Zsinat tan�t�s�t k�vetve, s egy�ttal szemmel tartva korunk k�l�nleges viszonyait, a Redemptor Hominis kezdet� enciklik�t az emberr�l sz�l� igazs�gnak szentelt�k. Ez az igazs�g a maga teljess�ge �s m�lys�ge szerint Krisztusban t�rul f�l el�tt�nk. Most azonban, ezekben a k�ts�ges �s neh�z napokban egy m�sik �s nem kev�sb� jelent�s ig�ny arra k�sztet minket, hogy ism�t ugyanabban a Krisztusban, a mi Urunkban f�lfedj�k az Atya arc�t, aki val�ban "az irgalmass�g Atyja �s a teljes vigasztal�s Istene".5 A Gaudium et Spes konstit�ci�ban ezt olvassuk: "Krisztus, az �j �d�m... teljess�ggel megmutatja az embernek az embert, �s f�lt�rja el�tte legnemesebb hivat�s�t"; ezt pedig "az Atya �s az � szeretete miszt�rium�nak" kinyilatkoztat�s�ban teszi.6 A Zsinat id�zett szavai nagyon vil�gosan tan�skodnak arr�l, hogy az embert term�szet�nek teljes m�lt�s�g�ban csak �gy lehet bemutatni, ha Istennel kapcsolathan l�tjuk az eg�sz embert, s mindezt nem csup�n fogalmilag, hanem mag�nak az �letnek eg�szen re�lis dolgaiban. Mert az ember �s v�gs� hivat�sa az Atya �s az � szeretete miszt�rium�nak kinyilv�n�t�sa �ltal t�rul f�l Krisztusban. Az Egyh�z az irgalom Isten�hez vezeti az embert 3. Ezen okn�l fogva a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt javunkra v�lik, ha elemezz�k ezt a miszt�riumot, mert az Egyh�z �s korunk ember�nek sokf�le tapasztalata k�sztet r�: oly sok emberi sz�v s�rget� k�r�se, nemk�l�nben f�jdalma �s rem�nye, szorong�sa �s v�rakoz�sa k�veteli. Ezenk�v�l ha igaz az, amit a Redemptor Hominis kezdet� enciklik�nkban meghirdett�nk -- ti. hogy minden egyes ember az Egyh�z �tja --, akkor azt sem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, amire az Evang�lium �s a Hagyom�ny k�vetkezetesen figyelmeztet, hogy ezt az utat minden egyes emberrel egyenk�nt kell v�gigj�rnunk, �gy, ahogy Krisztus kijel�lte, amikor �nmag�ban kinyilatkoztatta az Aty�t �s az � szeretet�t.7 Valah�nyszor teh�t Krisztus J�zusban az ember fel� ir�nyul ez az �t -- mely a sz�zadok v�ltoz� k�r�lm�nyei k�z�tt egyszer s mindenkorra az Egyh�zra b�zatott --, mindannyiszor az Atya �s az � szeretete fel� megy�nk. A II. Vatik�ni Zsinat ezt az igazs�got korunk embere sz�m�ra meger�s�tette. A teocentrikus �s az antropocentrikus szeml�let �sszetartoz�sa 4. De min�l ink�bb az ember fel� fordul az Egyh�z tev�kenys�ge -- azaz mondhatjuk: min�l ink�bb antropocentrikuss� v�lik --, ann�l ink�bb meg kell szil�rd�tani �s t�k�letess� kell tenni e tev�kenys�g teocentrikus volt�t: azaz J�zus Krisztusban az Aty�ra ir�nyults�g�t. J�llehet k�l�nf�le v�lemenyek �s f�lfog�sok mind a m�ltban, mind a jelen korban �s ma is hajlamosak arra, hogy megossz�k, s�t egym�ssal szembe�ll�ts�k a teocentrizmust (istenk�zpont�s�got) �s az antropocentrizmust (emberk�zpont�s�got), az Egyh�z Krisztust k�vetve arra t�rekszik, hogy a t�rt�nelem folyam�n e kett�t szoros egys�gbe foglalja. A legut�bbi Zsinat tan�t�s�nak ez az egyik f�, vagy tal�n legfontosabb princ�piuma. Ha teh�t az Egyh�z jelen korszak�ban v�llalt feladat�n�l fogva a legfontosabb teend�nk, hogy ennek a Zsinatnak a tan�t�s�t megval�s�tsuk, hittel, nyitott sz�vvel �s k�szs�ges l�lekkel mi magunk is erre a princ�piumra hivatkozunk. A m�r eml�tett enciklik�nkban arra t�rekedt�nk, hogy kifejts�k: az Egyh�z m�lyebb �s sokkal gazdagabb megismer�s�nek -- ez is ugyanennek a Zsinatnak gy�m�lcse -- sz�lesebbre kell t�rnia �rtelm�nket �s sz�v�nket Krisztus fel�. Most �jra hangs�lyozni k�v�njuk, hogy senki nem ny�lhat meg Krisztus fel� -- aki mint a vil�g Megv�lt�ja eg�szen kinyilatkoztatja az embert az embernek -- m�sk�nt, mint az Aty�val �s az � szeretet�vel val� �rettebb kapcsolatban. Krisztus "elmagyar�zta" nek�nk Istent 5. Isten, "aki megk�zel�thetetlen f�nyben lakik,8 a mindens�g nyelv�n besz�l az emberhez: "mert az � l�thatatlan t�k�letess�gei, �r�k ereje �s istens�ge, a vil�g teremt�se �ta a teremtett dolgok �ltal �rtelemmel szeml�lhet�k".9 De ez a k�zvetett �s t�k�letlen ismeret, amely az Istent a teremtm�nyek �s a l�that� vil�g r�v�n keres� l�lek gy�m�lcse, m�g nem az "Atya l�t�sa", mert "Istent soha nem l�tta senki" -- mondja Szent J�nos. S hogy ennek az igazs�gnak m�g nagyobb s�lya legyen, hozz�teszi: "az egysz�l�tt Isten, aki az Atya �l�n van, � magyar�zta el".10 Ez az "elmagyar�z�s" a maga isteni �let�nek kif�rk�szhetetlen miszt�rium�ban -- egys�g�ben �s h�roms�g�ban -- mutatja meg Istent; �t, aki megk�zel�thetetlen f�nyben lakik.11 Mindazon�ltal Krisztus e "magyar�zata" els�sorban ember ir�nti szeretete, azaz emberszeretete, "filantr�pi�ja" oldal�r�l ismerteti meg vel�nk Istent.12 Az � "l�thatatlan" t�k�letess�gei ebben eg�sz k�l�nlegesen "l�that�v�" v�lnak, s�t �sszehasonl�thatatlanul l�that�bb�, mint minden egy�b m�v�ben, melyek "teremtettek". Mert Krisztusban �s Krisztus �ltal v�lnak l�that�v�, azaz tetteiben �s szavaiban, v�g�l pedig kereszthal�l�ban �s f�lt�mad�s�ban. Krisztus l�that�v� tette az irgalom Atyj�t 6. �gy teh�t Krisztusban �s Krisztus �ltal Isten is f�lragyog a maga irgalm�ban, hiszen �ltala �s benne megmutatkozik az az isteni tulajdons�g, melyet m�r az �sz�vets�g is k�l�nb�z� k�pekkel �s kifejez�sekkel mint "irgalmat" hat�rozott meg. Krisztus ehhez az �sz�vets�gi hagyom�nyhoz f�z �r�k�rv�ny��rtelmez�st. Az irgalomr�l nemcsak besz�l, nemcsak p�ldabesz�dekkel �s hasonlatokkal magyar�zza, hanem szem�ly�ben mag�ra �ltve megtestes�ti. Hiszen elmondhat� r�la, hogy � maga az "irgalom". Mindazoknak teh�t, akik megl�tj�k �s megtal�lj�k benne az irgalmat, k�l�nleges m�don "l�that�v�" lesz Isten, mint az "irgalomban gazdag" Atya.13 A mai ember nem �rti az irgalom fogalm�t 7. �gy t�nik, korunk ember�nek lelk�lete szembefordul az irgalmas Istennel, tal�n jobban, mint kor�bban. S azt is megpr�b�lja, hogy az emberi sz�vb�l kiirtsa �s az �letb�l kiiktassa az irgalom gondolat�t is. Mert �gy v�li, az irgalom szava �s fogalma neh�zs�get okoz annak az embernek, aki a t�rt�nelemben eddig tapasztalt m�rt�ken messze t�l �rr� v�lt, s az eddig nem l�tott tudom�nyos �s technikai fejl�d�s j�volt�b�l hatalma al� vetette a F�ldet �s uralkodik rajta14 . Ez a f�ld feletti uralom azonban csak akkor nem hagy helyet az irgalomnak, ha egyoldal�an �s felsz�nesen fogjuk f�l. Erre vonatkoz�an hasznos lesz feleleven�ten�nk azt a k�pet, amelyet a Gaudium et Spes konstit�ci� kezdet�n tal�lunk. T�bbek k�z�tt ezeket a t�teleket olvashatjuk ott: "�gy teh�t a modern vil�g egyszerre mutatkozik hatalmasnak �s er�tlennek, k�pesnek arra, hogy megval�s�tsa a legjobbat, de arra is, hogy elk�vesse a legrosszabbat; egyk�ppen nyitva van sz�m�ra az �t a szabads�g vagy a rabszolgas�g, a halad�s vagy a visszaes�s, a testv�ris�g vagy a gy�l�lk�d�s fel�. Tov�bb� r��bred az ember, hogy neki mag�nak kell helyes ir�nyba terelnie azokat az er�ket, melyeket � szabad�tott f�l, mert ezek eltiporhatj�k, de szolg�lhatj�k is".15 A vil�g vesz�lyeztetett �llapota 8. A mai vil�g �llapota a dolgoknak nemcsak olyan v�ltoz�sait jelzi, melyek az emberis�g jobb j�v�j�t �g�rik, hanem t�bb olyan fenyeget� jelens�get is mutat, melyek minden eddig ismert veszedelemn�l sokkal rosszabbak. Az Egyh�znak, j�llehet az ilyenfajta fenyeget�sek el�t�l�s�t soha nem mulasztja el (l�sd az ENSZ, az UNESCO, a FAO el�tt, valamint egy�b helyeken tett nyilatkozatait), m�gis ism�telten vizsg�lnia kell �ket az Istent�l kapott igazs�g f�ny�n�l. Az irgalom felsz�l�t�s az Egyh�z fel� 9. Mert ahogyan Istennek, az "irgalmass�g Atyj�nak" igazs�ga Krisztusban megjelent,16 az m�dot ad nek�nk arra, hogy nagyon "emberk�zelben" szeml�lj�k �t. Olyannak l�tjuk, aki legink�bb akkor van k�zel az emberhez, amikor az gy�tr�dik �s �lete vagy legbens�bb m�lt�s�ga ker�l vesz�lybe. �ppen ez�rt az Egyh�z �s a vil�g jelenlegi helyzet�ben az emberek egyenk�nt is, k�z�ss�gben is, saj�t kezdem�nyez�s�k alapj�n -- hogy �gy mondjuk -- az eleven hit�rz�kt�l vezetve visszat�rnek Isten irgalm�hoz. Erre k�ts�gtelen�l maga Krisztus biztatja �ket, aki a Szentl�lek �ltal az emberi l�lekben tev�kenykedik. Istennek, az "irgalmass�g Atyj�nak" Krisztus �ltal f�lt�rt miszt�riuma ugyanis olyan k�l�nleges f�lsz�l�t�ss� v�lik, mely az embert fenyeget� mai veszedelmek k�zepette az Egyh�z fel� hangzikel. Jelen enciklik�nkkal teh�t ezt a f�lsz�l�t�st akarjuk elfogadni: a kinyilatkoztat�s �s a hit �r�k�rv�ny�, valamint egyszer�s�g�ben �s m�lys�g�ben p�ratlan szavaib�l k�v�njuk mer�teni mondanival�nkat, hogy ez�ltal Isten �s az emberek sz�ne el�tt �jra elmondjuk korunk nagy gondj�t. K�ny�r�gn�nk kell az irgalom�rt 10. A hit �s a kinyilatkoztat�s ugyanis nem arra figyelmeztet, hogy Istennek, az "irgalmass�g Atyj�nak" miszt�rium�t a t�rgyi val�s�gt�l elvonatkoztatva szeml�lj�k, hanem ink�bb arra, hogy Krisztus nev�ben �s Krisztussal egy�tt ehhez az irgalmass�ghoz folyamodjunk. Nemde Krisztus hat�rozottan �ll�totta, hogy a mi Aty�nk, "aki a rejtekben l�t",17 sz�ntelen�l v�rja t�l�nk, hogy minden sz�ks�g�nkben hozz� forduljunk �s mindig az � miszt�rium�t kutassuk: ti. az Atya �s az � szeretet�nek miszt�rium�t?18 �ppen ez�rt azt k�v�njuk, hogy a k�vetkez� elm�lked�sek vezessenek k�zelebb mindenkit ehhez a miszt�riumhoz, s egyben jelentsenek s�rget� felsz�l�t�st az Egyh�z fel� az irgalomra, melyre az ember �s a mai vil�g annyira r�szorul. S�t, pontosan erre szorul r�, b�r sokszor tudat�ban sincs ennek. M�SODIK R�SZ AZ ISTENI IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA I. KRISZTUS KINYILATKOZTATJA ISTEN IRGALM�T Kinyilatkoztat�s�t els�sorban a "szeg�nyek" �rtik 11. N�z�ret v�ros�ban a f�ldijei el�tt Krisztus Izai�s pr�f�t�ra hivatkozott: "Az �r lelke rajtam; az�rt kent f�l engem, hogy hirdessem az �r�mh�rt a szeg�nyeknek. Elk�ld�tt, hogy pr�dik�ljam a foglyoknak a szabadul�st �s a vakoknak a l�t�st, hogy szabadon bocs�ssam az elnyomottakat, �s pr�dik�ljam az �rkedves esztendej�t."19 Luk�cs szerint ez Krisztus els� messi�si megnyilatkoz�sa, melyet majd az evang�liumb�l ismert tettek �s kijelent�sek k�vetnek. E tettek �s szavak �ltal jelen�ti meg Krisztus az Aty�t az emberek k�z�tt. Arra azonban nagyon f�l kell figyeln�nk, hogy ezek az emberek els�sorban a szeg�nyek: akik n�lk�l�zik az �let fenntart�s�hoz sz�ks�ges javakat, meg vannak fosztva szabads�gukt�l, vakok l�v�n nem szeml�lhetik a teremtett dolgok sz�ps�g�t, lelki f�jdalmakt�l szenvednek, t�rsadalmi igazs�gtalans�gok �ldozatai vagy �ppen b�n�s�k. Legink�bb teh�t sz�mukra lesz a Messi�s k�nnyen f�lismerhet� jele Istennek, aki a szeretet. Mag�nak az Aty�nak v�lik jel�v�. Ebben a l�that� jelben szeml�lhetik az Aty�t korunk emberei �pp�gy, mint akik a r�gebbi korokban �ltek. Irgalmass�ga tan�s�g messi�si k�ldet�se mellett 12. Hasznos azt is megjegyezn�nk, hogy amikor k�ld�ttek j�ttek J�zushoz Keresztel� J�nost�l, hogy megk�rdezz�k: "Te vagy, aki elj�vend� vagy, vagy m�st v�rjunk?",20 � ugyanarra hivatkozik, amivel N�z�retben elkezdte a tan�t�st �s �gy felel nekik: "Elmenv�n jelents�tek J�nosnak, amit l�ttatok �s hallottatok: vakok l�tnak, s�nt�k j�rnak, lepr�sok megtisztulnak �s a s�ketek hallanak; halottak f�lt�madnak, a szeg�nyeknek hirdettetik az evang�lium". Majd �gy fejezte be szavait: "�s boldog mindaz, aki nem fog megbotr�nkozni bennem".21 A messi�si irgalom tettekben fejez�dik ki 13. J�zus teh�t legink�bb �letst�lus�val �s tetteivel nyilatkoztatta ki, hogy mi m�don van jelen e vil�gban az a szeretet, amely tev�keny, amely megsz�l�tja az embert, �s tartalmazza mindazt, ami az ember embers�g�t jelenti. Az ilyenfajta szeretet nagyon �rz�kenyen �rinti az embert, valah�nyszor beteg, jogtalan vagy nyomor�s�gos helyzetben van, s egy�ltal�n eg�sz t�rt�nete folyam�n, am�g csak "emberi �llapotban" van. Az "emberi �llapot" k�l�nf�le m�dokon jel�li az ember szorong�sait, fizikai �s erk�lcsi t�r�kenys�g�t. M�rpedig pontosan ez az �llapot az, amelyben megmutatkozik az a fajta szeretet, amelyet a Szent�r�s nyelv�n "irgalmass�gnak" mondanak. Krisztusban megtestes�lt az isteni irgalom 14. Krisztus teh�t kinyilatkoztatja Istent, aki Atya, aki "a szeretet", amint ezt Szent J�nos mondja els� level�ben.22 F�lt�rja el�tt�nk az "irgalomban gazdag" Istent, amint ezt Szent P�ln�l olvassuk.23 Ez pedig nemcsak egy egyszer� tan�t�s, hanem olyan t�nyleges val�s�g, mely Krisztusban mutatkozik meg sz�munkra. Krisztus tudta, hogy szeretete �s irgalma jelenval�v� teszi az Aty�t. �ppen ez�rt ezt tekintette k�ldet�se, messi�si feladata f� bizonys�g�nak: ez volt az, amit saj�t szavaival el�sz�r a n�z�reti zsinag�g�ban hirdetett, majd tan�tv�nyai �s Keresztel� J�nos k�ld�ttei el�tt megism�telt. Pr�dik�ci�inak f� t�m�ja az irgalom 15. J�zus ez�rt tette pr�dik�ci�inak is egyik f� t�m�j�v� az irgalmat, hogy bemutassa a jelenval� Istent, aki Atya, szeretet �s irgalom. Amint m�s t�mak�r�kben is szokta, az irgalomr�l is "parabol�kban", p�ldabesz�dekben sz�l, mivel ez a kifejez�si forma jobban f�lt�rja a mondottak term�szet�t. Elegend� eml�kezn�nk a t�kozl� fi�,24 az irgalmas szamarit�nus,25 vagy a gonosz szolga26 p�ldabesz�d�re. De ezeken k�v�l is sz�mtalan helyet tal�lunk Krisztus tanit�s�ban, melyek mindig �j m�don vil�g�tj�k meg a szeretetet �s az irgalmat. Gondoljunk csak a j� p�sztorra, aki elmegy, hogy megkeresse az elt�vedt b�r�nyt,27 vagy az asszonyra, aki f�lforgatja a h�zat, hogy megtal�lja elveszett drachm�j�t.28 Az evang�list�k k�z�l Luk�cs az, aki r�szletesen kibontja Krisztus tan�t�s�nak e fejezet�t, �s ezzel ki�rdemelte, hogy m�v�t az "irgalmass�g evang�lium�nak" nevezz�k. Az isteni irgalom t�ny �s t�rv�ny 16. Ha pedig a pr�dik�ci�r�l van sz�, azonnal f�lvet�dik a nagy k�rd�s: mi a szavak jelent�se �s a fogalmak tartalma? Jelen esetben a k�rd�s �gy mer�l f�l, hogy mit �rts�nk az irgalom fogalm�n a szeretet fogalm�val �sszef�gg�sben. E fogalmak tartalm�nak helyes ismerete kulcsfontoss�g� ahhoz, hogy az irgalom I�nyeg�t f�l tudjuk fogni. Ez pedig val�ban igen fontos sz�munkra. Mindazon�ltal miel�tt tov�bb folytatn�nk az irgalomr�l megkezdett elm�lked�s�nket, melynek folyam�n szeretn�nk pontosan kielemezni az "irgalom" fogalmi tartalm�t �s a sz� jelent�s�t, j�l meg kell jegyezn�nk, hogy Krisztus, mik�zben kinyilatkoztatta Isten szeret� irgalm�t, megk�vetelte az emberekt�l, hogy miut�n �t l�tt�k, engedj�k a saj�t �let�kben is az irgalom �s a szeretet �ltal vezettetni magukat. Ez a k�vetelm�ny a messi�si �zenet saj�tos jelleg�hez tartozik, �s az evang�liumi "�thosz" (erk�lcs) l�nyegi magv�t k�pezi. A Mester ezt r�szben parancsk�nt hirdeti a "nagy �s els�" parancsolatban,29 r�szben �ld� formulak�nt mondja ki, amikor a hegyi besz�dben �gy sz�l: "Boldogok az irgalmasok, mert �k majd irgalmat nyernek".30 Krisztus az irgalom kinyilatkoztat�sa �s mintak�pe 17. �ppen ezert az irgalomr�l sz�l� messi�si �zenet kett�s term�szet�: mag�n hordozza az isteni �s az emberi term�szet jegyeit. Krisztus mint a messi�si j�vend�l�sek beteljesed�se -- mivel annak a szeretetnek megtestes�l�se, amely legink�bb a s�r�, boldogtalan b�n�s�k ir�nt mutatkozik er�snek -- megjelen�ti �s ily m�don teljesebben nyilatkoztatja ki az Aty�t, aki "irgalomban gazdag" Isten. Mivel pedig Krisztus az emberek sz�m�ra egy�ttal a m�sok ir�nti irgalmas szeretet mintak�pe is, sokkal ink�bb a tetteivel, mint szavaival hirdeti azt az irgalomra sz�l�t� felh�v�st, amely az "evang�liumi �thosz" egyik l�nyeges �sszetev�je. �s ez nemcsak az�rt fontos, hogy egy etikai t�rv�ny, illetve egy b�rmilyen m�s t�rv�ny beteljesedj�k, hanem az�rt is, hogy eleget tegy�nk annak a nagyon s�lyos felt�telnek, amely sz�ks�ges ahhoz, hogy Isten a maga irgalm�ban kinyilatkoztassa mag�t az embereknek: "az irgalmasok irgalmass�got nyernek". II. AZ IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA AZ �SZ�VETS�GBEN Az isteni irgalom Izrael sz�m�ra tapasztalat volt 18. Az �sz�vets�gben az "irgalom" fogalm�nak hossz� �s gazdag fejl�d�se van. Ide kell teh�t visszat�rn�nk, hogy a Krisztusban megmutatkoz� irgalom jobban vil�g�tani tudjon. Hiszen amikor � tetteivel �s parancsaival kifejezte az irgalmass�got, olyan emberekhez besz�lt, akik nemcsak �rtett�k az irgalom fogalm�t, hanem mint az Istennel k�t�tt sz�vets�g n�pe, sok �vsz�zados t�rt�nelm�kb�l Isten irgalmass�g�nak k�l�nleges tapasztalat�val is rendelkeztek. Ez a tapasztalat nem csup�n az egyes emberek, hanem a k�z�ss�g �s a n�p eg�sz t�rsadalm�nak lelk�let�t is �thatotta. A sz�vets�g megszeg�se �s az isteni irgalom 19. Izrael n�pe ugyanis �gy �lt sz�vets�gben Istennel, hogy a sz�vets�get t�bbsz�r is megszegte. Mikor azonban tudat�ra �bredt h�tlens�g�nek -- �s Izrael hossz� t�rt�nete folyam�n sohasem hi�nyoztak a pr�f�t�k �s m�sok, akik ezt a lelkiismeretet �bresztgett�k --, ez a n�p az irgalmat h�vta seg�ts�g�l. Err�l az �sz�vets�gi k�nyvek nagyon sok bizonys�got adnak. A fontosabb esem�nyek �s elbesz�l�sek k�z�l most hadd emelj�k ki csak a k�vetkez�ket: a b�r�k t�rt�net�nek kezdet�t,31 Salamon im�ds�g�t a templomszentel�skor,32 Mike�s im�ds�g�t,33 azokat a vigasztal�sokat �s �g�reteket, melyeket Izai�s hirdetett meg,34 a babiloni fogs�gban lev�k im�ds�g�t35 �s a sz�vets�g meg�j�t�s�t a sz�mkivet�sb�l val� visszat�r�s ut�n.36 Isten irgalma er�sebb, mint a n�p b�nei 20. Nagy jelent�s�ge van annak, hogy pr�dik�ci�ikban a pr�f�t�k �sszekapcsolj�k Isten szeretet�t az irgalommal, amelyre a n�p b�nei miatt oly sokszor hivatkoznak. Az �r Izraelt k�l�nleges, a h�zast�rsi szeretethez hasonl�, kiv�laszt� szeretettel szereti;37 ez�rt bocs�tja meg b�neit, m�g a h�tlens�get �s az �rul�st is. N�p�t ism�t irgalm�ba fogadja, ha a b�nb�natot �s a l�lek igaz megt�r�s�t l�tja benne.38 A pr�f�t�k tan�t�s�ban azirgalom a szeretetnek azt a k�l�nleges erej�t jelzi, mely legy�zi a v�lasztott n�p b�n�t �s h�tlens�g�t. A szorongatott ember az irgalomhoz menek�l 21. Ebben az �ltal�nos "t�rsadalmi" �sszef�gg�sben az irgalom �gy is megmutatkozik, mint a b�nben, k�l�nb�z� f�jdalmakban �s szerencs�tlens�gekben gy�tr�d� emberek bels� tapasztalata. Mind a fizikai, mind az erk�lcsi rossz (azaz a b�n), azt v�ltja ki, hogy Izrael fiai �s le�nyai az �rhoz menek�lnek �s irgalm��rt esedeznek. �gy menek�lt az �rhoz D�vid, mikor b�ne s�lyoss�g�nak tudat�ra �bredt.39 J�b a maga sz�rny� helyzet�ben hasonl�k�ppenaz �rhoz t�r;40 �s Eszter is, amikor f�lfogja, hogy n�p�t hal�lra �t�lt�k, �hozz� menek�l.41 S m�g sok m�s hasonl� p�ld�t tal�lunk az �sz�vets�g k�nyveiben.42 A kivonul�sban megtapasztalt irgalom 22. Izrael n�pe eg�sz�nek, s ezen bel�l az egyes embereknek sok form�t �lt� meggy�z�d�se -- melyet az eg�sz �sz�vets�gi t�rt�nelem bizony�t -- a v�lasztott n�pnek arra az �si tapasztalat�ra t�maszkodik, melyet az egyiptomi tart�zkod�s idej�n szerzett. Az �r r�tekintett szolgas�gba vetett n�pe nyomor�s�g�ra, �s meghallotta ki�lt�sukat; l�tva szorongat�sukat elhat�rozta, hogy megszabad�tja n�p�t.43 Az �rnak ily m�don v�gbevitt szabad�t� tetteiben apr�f�ta megl�thatta Isten szeretet�t, de k�ny�r�letess�g�t is.44 Ez szil�rd�tja meg a n�p eg�sze �s minden egyes tagja biztons�g�t: ez az isteni irgalom, mely�rt mindenfajta neh�zs�gek k�zepette k�ny�r�gni lehet. A hitszeg�s megbocs�t�sa 23. Tov�bb� ehhez j�rul az, hogy az embernek a b�ne is nyomor�s�ga. Ezt a boldogtalans�got az �sz�vets�gi n�p az Egyiptomb�l val� kivonul�s, az aranyborj� f�l�ll�t�sa �ta ismerte. E gal�d sz�vets�gszeg�s b�n�t maga az �r oldotta f�l, amikor M�zesnek �nnep�lyesen kijelentette: "Az �r, az �r irgalmas �s kegyes, t�relmes, nagyirgalmass�g� �s igazmond�."45 A v�lasztott n�p �s minden egyes tagja ebb�l a kinyilatkoztat�sb�l mer�tette az er�t �s kapta az alapot ahhoz, hogy egy-egy b�n ut�n Istenhez menek�lj�n. Eml�keztethett�k ugyanis �t mindarra, amit �nmag�r�l kinyilatkoztatott, �s erre hivatkozva k�rhett�k bocs�nat�t.46 Az irgalom megmutatkoz�sa Isten �s n�pe kapcsolat�ban 24. Az �r teh�t tetteivel �s szavaival kezdett�l fogva f�lt�rta irgalm�t a n�pnek, melyet kiv�lasztott mag�nak, s amely n�p �lland�an �r� hivatkozott, az irgalmass�g Isten�re, mind a szerencs�tlens�gek idej�n, mind saj�t b�nei ut�n. A szeretetnek e sokf�le, �s egym�st�l finoms�gokban k�l�nb�z� v�ltozata az �r �v�i ir�nti irgalm�ban mutatkozik meg: atyja a n�pnek,47 mert Izrael az � els�sz�l�tt fia.48 Ugyanakkor v�leg�nye is, hiszen a pr�f�ta szerint a n�p �j neve: ruhama, azaz nagyon szeretett menyasszony, aki majd irgalomra fog tal�lni.49 Az irgalom a zsolt�rokban 25. Akkor is, amikor e n�p h�tlens�g�vel f�lingerli az Urat, �s az �r elhat�rozza, hogy elveti mag�t�l, gyeng�ds�ge �s megbocs�t� szerete ford�tja el �t n�pe ir�nti haragj�t�l.50 Ezek ut�n �rthet�, hogy a zsolt�rok szerz�i mi�rt a h�s�g �s az irgalom, a szeretet �s a gy�ng�ds�g Isten�r�l �rnak, amikor a legszebb zsolt�rokat �nekelik az �rnak.51 Az irgalom az �r �s n�pe k�z�tti p�rbesz�d l�nyege 26. Mindezekb�l k�vetkezik, hogy az irgalom nem csup�n az istenfogalom tartoz�ka, hanem az �r �s n�pe k�z�tti bens�s�ges kapcsolatnak, a k�z�tt�k foly� p�rbesz�dnek is l�nyege, s mint ilyen, Izrael eg�sz n�p�nek, a n�p minden egyes f�nak �s le�ny�nak �let�t is �thatja. Az �sz�vets�g �sszes k�nyvei ebb�l a szempontb�l mutatj�k be a sok jelent�s� irgalmat. Ez�rt neh�z e k�nyvekb�l vil�gos v�laszt kapni erre a filoz�fiai k�rd�sre: mi �nmag�ban az irgalom? Mindazon�ltal a Szent�r�sban haszn�lt szavak sok mindent tan�tanak r�la.52 Az irgalom szem�lyes megtapasztal�sa a b�nb�natban 27. Az �sz�vets�g sok hasonl� �rtelm� sz�val �rja k�r�l az �r irgalm�t, s mindegyik bizonyos egyedi jelent�ssel k�l�nb�zik a t�bbit�l, m�gis mondhatjuk, hogy valamennyi arra ir�nyul, hogy az irgalom term�szetf�l�tti gazdags�g�t bemutassa �s sokarc�s�g�t az ember el� �ll�tsa. Az �sz�vets�g buzd�tja a nyomorultakat, els�sorban pedig azokat, akiket b�n�k terhelnek -- s nemk�l�nben az Istennel sz�vets�gre l�pett Izraelt --, hogy h�vj�k seg�ts�g�l az irgalmat, �s f�lt�tlen�l b�zzanak benne, amennyiben az irgalmat �pp a buk�sok �s a lelkek rem�nyveszt�se idej�n eml�ti. S valah�nyszor az irgalom megmutatkozott, illetvebeteljesedett a n�p vagy egy-egy ember �let�ben, megtal�ljuk a Szent�r�sban az Istennek adott h�l�t �s dics��t�st. Az igazs�goss�g �s az irgalom �sszetartoz�sa Istenben 28. Ily m�don teh�t az irgalom az igazs�goss�g ellent�tek�nt (de nem ellentmond�sak�nt!) jelentkezik, s gyakran nem csup�n hatalmasabbnak, hanem m�lyebbnek is bizonyul ann�l. M�r az �sz�vets�g is meggy�z arr�l, hogy b�r az igazs�goss�g az emberben igazi er�ny (justitia), Istenben pedig transzcendent�lis t�k�letess�g, a szeretet m�gis "el�bbreval�", mivel a szeretet az els� �s a f� er�ny. A szeretet enyh�ti az igazs�goss�got, �s a szeretet mindv�gig az igazs�goss�gnak szolg�l. A szeretet igazs�goss�got megel�z� magasabbrend�s�ge -- ami az eg�sz kinyilatkoztat�snak jellemz� adata -- az irgalomnak k�sz�nhet�. Ez a zsolt�rosnak �s a pr�f�t�knak annyira nyilv�nval� volt, hogy n�luk az igazs�goss�g az �r irgalm�b�l k�vetkez� �dv�ss�get jelenti.53 Az irgalom teh�t k�l�nb�zik az igazs�goss�gt�l, de nincs vele ellentmond�sban, ha val�ban elfogadjuk Isten jelenl�t�t az emberi t�rt�nelemben -- amint ezt az �sz�vets�g teszi --; Isten�t, aki mint a dolgok teremt�je k�l�nleges szeretettel szereti teremtm�nyeit. A szeretet term�szete szerint kiz�rja azt, hogy Isten gy�l�lje vagy rosszat akarjon annak, aminek egykor a teljes l�t�t aj�nd�kozta: "semmit sem gy�l�lt�l azokb�l, amiket teremtett�l.54 E szavak f�lfedik az irgalom �s az igazs�goss�g kapcsolat�nak legm�lyebb alapjait, melyekkel Isten az emberrel �s a vil�ggal szemben viseltetik. Ezenk�v�l arra k�sztetnek, hogy e kapcsolat eleven�t� gy�kereit �s v�gs� okait �gy keress�k, hogy visszavissz�k �ket a dolgok "principium�ra", a teremt�s miszt�rium�ba. E szavak az �sz�vets�g k�r�lm�nyei k�z�tt el�re jelzik Isten teljes kinyilatkoztat�s�t, aki "a szeretet".55 Az irgalom v�gigh�z�dik az �dvt�rt�neten 29. A teremt�s miszt�rium�val pedig szorosan �sszetartozik a kiv�laszt�s miszt�riuma, mely meghat�rozza annak a n�pnek a t�rt�net�t, melynek atyja a hite miatt �brah�m. E n�p �ltal, amely v�gigvonul az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g id�szakain, a kiv�laszt�s eljut minden egyes emberhez �s az emberis�g eg�szhatalmas csal�dj�hoz. "�r�k szeretetben szerettelek meg t�ged; ez�rt irgalmamban magamhoz vontalak".56 "A hegyek elt�nnek majd, irgalmam azonban nem t�vozik el t�led, �s az �n b�k�m sz�vets�ge nem fog meginogni."57 Ez az igazs�g, mely a maga idej�ben Izrael fel� hangzott el, az eg�sz emberi t�rt�nelem t�vlat�t jelenti, amely t�vlat egyszerre id�beli �s eszkatologikus.58 V�gezet�l Krisztus az Aty�t ugyanabban a t�vlatban �s a lelkek el�k�sz�tett �llapot�ban �gy nyilatkoztatja ki, amint eztaz �sz�vets�gi k�nyvek sz�mos lapja meger�s�ti. E kinyilatkoztat�s v�g�t jelentik szenved�s�nek el�est�j�n F�l�p apostolnak mondott szavai: "Oly sok ideje veletek vagyok, �s nem ismert�l meg engem... Aki engem l�tott, l�tta az Aty�t".59 III. AZ IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA AZ EVANG�LIUMBAN A Magnificat �s a Benedictus 30. Szent Luk�cs evang�liuma a k�t sz�vets�g hat�r�n eg�sz k�l�nleges megfelel�ssel visszhangozza azt az isteni irgalomhoz tartoz� k�t sz�t, melyekben er�teljesen hangzik mindaz, amit az �sz�vets�g teljes hagyom�nya az irgalomr�l mondott. Olyan nyelvi saj�ts�gok mutatkoznak ugyanis benne, amelyek k�l�nb�z� �sz�vets�gi r�szekhez kapcsol�dnak. L�tjuk M�ri�t, amint Zakari�s h�z�ba l�pve teljes sz�v�b�l magasztalja az Urat irgalm��rt, melynek "nemzed�kr�l nemzed�kre" r�szesei lehettek az istenf�lel�k. Izrael kiv�laszt�s�r�l sz�lva ism�t csak az irgalomr�l besz�l, amelyr�l Isten mindig megeml�kezik.60 Mindk�t esetben a hesedr�l van sz�, ti. a h�s�gr�l, mely Isten n�pe ir�nti szeretet�b�l val�; az �g�retekhez val� h�s�gr�l, mely Isten Anyj�nak anyas�g�ban nyeri el teljes megval�sul�s�t. S miut�n Keresztel� Szent J�nos megsz�letett, atyja, Zakari�s ugyanabban a h�zban �ldja Izrael Isten�t, �sdics��ti az � irgalm�t, amelyet "aty�inkkal tett, megeml�kezv�n az � szent sz�vets�g�r�l".61 A t�kozl� fi� p�ldabesz�de 31. Krisztus tan�t�s�ban az irgalom �sz�vets�gt�l �r�k�lt k�pe egyszer�bb� �s bens�s�gesebb� v�lik. Ez legink�bb tal�n a t�kozl� fi� p�ldabesz�d�ben mutatkozik meg,62 melyben az isteni irgalom l�nyege szinte tapinthat�an van kifejezve, b�r maga az irgalom sz� nem fordul el� benne. �s ez nemcsak a nyelvhaszn�latnak k�sz�nhet�, mint az �sz�vets�gi k�nyvek eset�ben, hanem a hasonlatnak is, amely az atyai szeretet �s a t�kozl� fi� b�n�nek tal�lkoz�s�ban m�dot ad arra, hogy m�lyebben l�thassuk az irgalom h�tt�rben rejl� miszt�rium�t. A t�kozl� fi� b�ne az �sb�nnek is k�pe 32. Ez a fi� ugyanis, aki megkapja atyj�t�l az �r�ks�g r� es� r�sz�t, azt�n elhagyja a h�zat, hogy vagyon�t t�voli vid�ken "f�ny�z� m�don �lve" f�lem�ssze, valamik�ppen minden kor ember�t k�pviseli, kezdve azzal, aki els�k�nt t�kozolta el a kegyelem �s az �si m�lt�s�g �r�ks�g�t. A hasonlat ebben az �rtelemben ny�lik a legt�gabbra. A p�ldabesz�d ugyanis k�zvetve a szeretet sz�vets�g�nek minden megs�rt�s�t, a kegyelem minden elveszt�s�t �s az �sszes v�tket �rinti. Igaz, ha a p�ldabesz�det �sszevetj�k a pr�f�tai hagyom�nnyal, kev�s utal�st tal�lunk benne Izrael n�p�nek h�tlens�g�re, a t�kozl� fi� hasonlata azonban m�gis kiterjeszthet� arra is. A fi�, "miut�n mindent f�lem�sztett..., maga is nyomorogni kezdett", ann�l is ink�bb, mert a vid�ken, ahov� az atyai h�zat elhagyva k�lt�z�tt, �h�ns�g t�rt ki. Szeretett volna j�llakni b�rmivel, ak�r a "takarm�nyb�l, amit a diszn�k ettek", melyeket a "vid�k egyik polg�r�nak" megb�z�s�b�l � legeltetett, de azt is megtagadt�k t�le. A t�kozl� fi� b�ne a szem�lyes b�n�knek is k�pe 33. Ez a hasonlat az ember bels� vil�g�ra is �rv�nyes. Mert igaz, hogy az �r�ks�g, amit a fi� az atyj�t�l kapott, anyagi javak halmaza volt; de e vagyonn�l sokkal nagyobb jelent�s�g� volt az a fi�i m�lt�s�g, amely az atyai h�zban �t megillette. Annak a helyzetnek teh�t, amelybe javainak elveszt�s�vel ker�lt, figyelmeztetnie kellett volna �t erre az elvesz�tett m�lt�s�gra. Amikor kik�vetelte atyj�t�l a neki j�r� r�szt, ezt minden bizonnyal nem gondolta �t. S �gy t�nik, m�g most sem t�rt mag�hoz, mikor ezt mondja: "Aty�mnak h�z�ban h�ny b�rese b�velkedik a keny�rben, �n pedig �hen halok". A b�nben a szem�lyes m�lt�s�g veszett el 34. Saj�t helyzet�t m�g mindig az elveszett javakhoz m�ri, melyek m�r nincsenek birtok�ban, a b�resek pedig az atyai h�zban "b�velkednek" benn�k. E szavai els�sorban az anyagi javakkal val� t�r�d�s�t jelzik. M�g�tt�k azonban az elveszett m�lt�s�g f�jdalma �s az elszak�tott fi�i kapcsolat f�lismer�se rejlik. A t�kozl� fi� hazat�r�snek igazi oka 35. V�g�l erre az elhat�roz�sra jut: "F�lkelek, elmegyek aty�m h�z�ba, �s mondom majd: Aty�m, v�tkeztem az �g ellen �s a te sz�ned el�tt, �s m�r nem vagyok m�lt� arra, hogy fiadnak nevezzenek; t�gy velem �gy, mint eggyel a b�reseid k�z�l".63 E szavak �lesen jelzik a legf�bb neh�zs�g term�szet�t.Anyagi k�r�lm�nyeinek sanyar� volta, melybe k�nnyelm�s�ge �s v�tke miatt jutott, meg�reztette vele, hogy fi�i m�lt�s�ga alatt �l. Mikor teh�t elhat�rozta, hogy visszat�r az atyai h�zba, �s megk�ri atyj�t, hallgassa meg -- m�r nem a fi�, hanem egy ak�rmilyen b�res jog�n --, k�v�lr�l n�zve �gy t�nt, hogy a nyomor �s az �hs�g k�nyszer�ti erre; az igazi ok azonban a nagyobb vesztes�g meg�rt�se volt. Mert hogy tulajdon atyja h�z�ban b�res legyen, ez k�ts�gtelen�l nagy sz�gyen �s rangveszt�s; a t�kozl� fi� m�gis k�sz volt elfogadni e megsz�gyen�l�st. Pontosan tudta, hogy neki az atyai h�zban nincs m�r m�s joga, csak legfeljebb annyi, mint egy b�resnek. Elhat�roz�sa mindazon dolgok pontos ismeret�b�l fakadt, melyeket meg�rdemelt, s melyekre az igazs�goss�g szerint joga lehetett. Maga ez a megfontol�s bizony�tja, hogy a t�kozl� fi� lelkiismeret�ben f�l�bredt az elveszett m�lt�s�g tudata, az� a fi�s�g�, amelyben atyj�val �lt. V�g�l is ilyen �rz�sekkel indult �tnak. A t�kozl�s b�ne az aty�t is s�rtette 36. A t�kozl� fi�r�l sz�l� p�ldabesz�dben egyetlen egyszer sem szerepel az "igazs�goss�g" sz�, mint ahogy az eredeti sz�vegben az "irgalom" sem fordul el�: de az igazs�goss�g �s a szeretet �sszekapcsol�sa, amit mi irgalomnak nevez�nk, igen finom gonddal bele van sz�ve az evang�liumi p�lda tan�t�s�ba. Mert napn�lvil�gosabb, hogy a szeretet mindannyiszor irgalomm� v�ltozik, valah�nyszor �t kell l�pnie az igazs�goss�g r�gz�tett szab�ly�t, mely pontos, de gyakran igen sz�k. A t�kozl� fi� ugyanis azt �rdemelte volna, hogy miut�n az atyj�t�l kapott javakat elt�kozolta, hazat�rv�n az atyai h�zban b�resk�nt keresse kenyer�t, s amennyiben k�pes, lassank�nt gy�jts�n �ssze mag�nak valamit, ami persze soha nem fogja el�rni az elt�kozolt vagyon m�rt�k�t. Legal�bbis az igazs�goss�g rendj�nekez lett volna a k�vetelm�nye, s�t azt m�g f�l�l is haladta volna, hiszen ez a fi� nem csup�n az atyai �r�ks�g sz�m�ra �rz�tt r�sz�t vitte mag�val, hanem elj�r�s�val atyj�t is megb�ntotta �s meggy�t�rte. Cselekedetei ugyanis, melyekkel m�ltatlann� v�lt a fi�i m�lt�s�gra, nemcsak nem maradhattak k�z�mb�sek atyja sz�m�ra, hanem f�jdalmasan is �rinthett�k, hiszen v�g�l is a saj�t fi�r�l volt sz�, s ezt a kapcsolatot semmi sem oldhatta f�l �s nemsz�ntethette meg. Ennek a t�kozl� fi� is tudat�ban van; s ez egy olyan f�lismer�s, mely vil�gosan megmutatja neki az elvesz�tett m�lt�s�got, �s arra serkenti, hogy megbecs�lje a helyet, melyben atyja h�z�ban ezek ut�n m�g r�sze lehet. Az atya alakja Istent mint Aty�t k�pviseli 37. A t�kozl� fi� lelki�llapot�nak k�pe m�dot ny�jt arra, hogy f�lfogjuk, miben is �ll az isteni irgalom. Mert k�ts�gtelen, hogy ebben az egyszer�, de m�lys�ges hasonlatban az atya alakja Istent mint Aty�t k�pviseli. A p�ldabesz�dbeli atya �s sz�v�nek legbens�bb �rz�seit el�rul� viselked�se megnyitja annak lehet�s�g�t, hogy az irgalmat az �sz�vets�gben �lt fi�k t�vlatait meghalad�, teljesen �j, a kor�bbin�l egyszer�bb �s m�lyebb �sszef�gg�sben l�ssuk. A t�kozl� fi� atyja ugyanis olyannak mutatkozik, aki h�s�ges marad atyas�g�hoz �s h�s�ges a szeretethez, melyet � a maga r�sz�r�l soha nem vont meg fi�t�l. S ez a h�s�g nemcsak abban a k�szs�ges l�lekben jut kifejez�sre, mellyel az atya �t�leli hazat�r� fi�t, hanem sokkal ink�bb abban az �r�mben �s �nnepben, mely oly nagy, hogy a nagyobbik testv�rben irigys�get �s ellenszenvet �breszt, hiszen � az atyai h�zt�l soha nem ment el, �s atyj�t soha nem hagyta el. Az atya �r�m�nek forr�sa 38. Az atya �nmaga ir�nti h�s�ge -- amely h�s�g m�r az �sz�vets�gi hesed fogalomban benne volt -- �rzelmileg nagyon tel�tett. Mert ezeket olvassuk: amikor az atya megl�tta a h�zhoz k�zeled� t�kozl� fi�t, "megindult �s hozz�futva a nyak�ba borult �s megcs�kolta".64 Bizony�ra igen nagy megindults�ggal cselekedett; ezadja a fi� ir�nt tan�s�tott nagylelk�s�g magyar�zat�t, mely k�s�bb a nagyobbik testv�rt oly nagy m�ltatlankod�sra ind�totta. M�rpedig e megindults�g okait a puszta �rzelemn�l sokkal m�lyebben kell keresn�nk; az atya ugyanis meg�rti, hogy valami alapvet� j� ker�lte el a pusztul�st: tulajdon fi�nak embers�ge. Mert az �r�ks�get ugyan elt�kozolta, embers�ge azonban biztons�gban van, s�t, most �jra megtal�ltatott. Err�l tan�skodnak a szavak, amelyeket az atya a nagyobbik testv�rnek mond: "Lakom�znunk �s �r�ln�nk kellett, mert ez a testv�red halott volt �s �letre t�madt, elveszett �s megtal�ltatott".65 Ehhez j�rul m�g az is, hogy a Luk�cs szerinti evang�lium tizen�t�dik fejezet�ben ott tal�ljuk az �jra megtal�lt b�r�ny p�ldabesz�d�t,66 majd az �jra megtal�lt drachm��t.67 Mindk�t esetben ki van emelve az �r�m, ami a t�kozl� fi� t�rt�net�ben is jelen van. Az atya �nmaga ir�nti h�s�ge teljes eg�sz�ben az elveszett fi� embers�g�re �s m�lt�s�g�ra ir�nyul. Ez a v�gs� magyar�zata annak az igen nagy �r�mnek, melyet a fi� haza�rkez�se okozott. Az atyai irgalom f�lemel �s visszaadja az elveszett fi�i m�lt�s�got 39. Tov�bb� a fi� ir�nti szeretetr�l -- arr�l a szeretetr�l, mely az atyas�g term�szeteb�l k�vetkezik -- elmondhat�, hogy szinte k�telezte az aty�t, hogy t�r�dj�k fia m�lt�s�g�val. Mert e t�r�d�s hat�rozta meg a szeretetnek azt a st�lus�t, melyr�l Szent P�l ezeket mondta: "A szeretet t�relmes, a szeretet j�s�gos... nem keresi a mag��t, nem s�rt�dik, nem gondol rosszat..., hanem egy�tt �r�l az igazs�ggal, mindent rem�l, mindent elvisel..." �s "soha meg nem sz�nik".68 Az irgalom teh�t -- amint Krisztus a t�kozl� fi� p�ldabesz�d�ben bemutatja -- annak a szeretetnek a term�szet�t hordozza, melyet az �jsz�vets�gben "agap�nak" neveznek. �pp ez�rt ez a szeretet le tud hajolni minden t�kozl� fi�hoz, minden emberi nyomor�s�ghoz, k�l�n�sen pedig mindenfajta erk�lcsi nyomor�s�ghoz, azaz b�nh�z. �s amikor ez megt�rt�nik, az, aki az irgalmat megtapasztalja, nem megvet�ssel tal�lkozik, hanem azt �rzi, hogy �jra megtal�lt�k �s �rt�kelik �t. Az Atya �r�me -- mert a fi� "megtal�ltatott" �s "�jj��ledt"-- mindenekel�tt egy s�rthetetlen �rt�kr�l tan�skodik, arr�l, hogy a fi�,j�llehet t�kozl� lett, nem sz�nt meg az aty�nak fia lenni; de emellett egy visszaszerzett j�t is jelez, amennyiben a t�kozl� fi� visszat�rt a tulajdon igazs�g�hoz. Az irgalom k�z�s �rt�ktapasztalat 40. Ami Krisztus p�ldabesz�de szerint az atya �s a fi� k�z�tt t�rt�nik, azt nem �rt�kelhetj�k k�ls� szeml�l� gyan�nt, hiszen az irgalommal kapcsolatos �sszes el��t�let�nk nagyr�szt egy csup�n k�v�lr�l hozott �t�let gy�m�lcse. N�ha ugyanis megt�rt�nik, hogy az irgalomban valami egyenl�tlens�get �rz�nk az irgalmat gyakorol� �s az irgalmat nyer� k�z�tt, �s emiatt az ut�bbit len�zz�k. Ebb�l pedig hajland�k vagyunk arra a v�gk�vetkeztet�sre, hogy az irgalom megsz�gyen�ti azt, aki kapja, �s megs�rti az emberi m�lt�s�got. A t�kozl� fi� hasonlata azonban meggy�z arr�l, hogy a dolog eg�szen m�sk�pp �ll: az irgalom l�nyege annak a k�z�s j�nak megtapasztal�s�ra t�maszkodik, ami maga az ember; �s az embert egyetemesen megillet� m�lt�s�g megtapasztal�s�b�l fakad. Ez a k�z�s tapasztalat pedig azt eredm�nyezi, hogy a t�kozl� fi� �nmag�t �s tetteit a teljes igazs�gnak megfelel�en kezdi l�tni (az igazs�gnak ez a l�t�sa a teljes al�zatot jelenti). Az atya sz�m�ra viszont ugyanezen igazs�g szerint a fi� lesz az egyetlen �rt�k, hiszen vil�gosan �s nyilv�nval�an l�tja, hogy ez az �rt�k az igazs�goss�g �s a szeretet titokzatos k�z�ss�ge �ltal v�lt teljess�; a szeretet �ltal, mely feledni l�tszik minden rosszat, amit a fi� elk�vetett. A megt�r�s a szeretet �s az irgalom jele a vil�gban 41. A t�kozl� fi� hasonlata egyszer�en, �pp ez�rt gy�ker�ben fejezi ki a megt�r�s igazs�g�t. Hiszen �pp a megt�r�s jelzi legmegb�zhat�bban az emberi t�rsadalomban jelenlev� szeretet �s irgalom hat�s�t. Az irgalom saj�tos �s igazi ereje nemcsak abban �ll, hogy b�tor, �les �s seg�t�k�sz szemmel n�z az erk�lcsi, fizikai, testi rosszra, hanem az irgalom term�szet�hez az is hozz�tartozik, hogy �szrevesz �s azonnal seg�t; s kimenti az �rt�ket a rossz valamennyi form�j�b�l, ami a f�ld�n vagy az emberben van. Ha pedig az irgalmat �gy fogjuk f�l, akkor Krisztus messi�si �zenet�nek alapvet� tan�t�s�t jelenti, s m�v�nek alkot� erej�t jelzi. Ily m�don �rtett�k �s gyakorolt�k az irgalmat tan�tv�nyai �s k�vet�i, kiknek lelk�ben �s tetteiben �pp az irgalom bizony�totta sz�ntelen�l a teremt� szeretetet, mely nem engedi, hogy "legy�zze a rossz", hanem legy�zi a "j�ban a rosszat".69 Ez�rt van sz�ks�g arra, hogy az irgalom igazi arc�t mindig �jra f�lfedezz�k. S j�llehet k�l�nf�le el��t�letek sz�lnak ellene, korunknak m�gis igen nagy sz�ks�ge van erre. IV. AZ ISTENI IRGALOM MEGJELEN�SE A H�SV�TI MISZT�RIUMBAN 1. A KERESZT MINT AZ IGAZS�GOSS�G �S AZ IRGALOM JELE A megv�lt�s megmutatja Isten h�s�g�t �s az ember m�lt�s�g�t 42. Krisztus messi�si igehirdet�se �s az emberek k�z�tti tev�kenys�ge v�g�l is a keresztbe �s a f�lt�mad�sba ment �t. E v�gs� esem�ny m�ly�re kell hatolnunk -- melyet a Zsinat h�sv�ti miszt�riumnak nevez -- ha az irgalom igazs�g�t teljesen f�l akarjuk t�rni, mint ahogyan maga az irgalom is teljesen f�lt�rulkozott �dv�ss�g�nk t�rt�net�ben. Mert ha a megv�lt�s igazs�g�nak emberi oldala f�lfedi az ember m�rhetetlen nagys�g�t, akit ilyen �s ily nagy Megv�lt�ra m�ltattak, ugyanennek a megv�lt�snak isteni oldala utat nyit -- hogy �gy mondjuk-- ahhoz, hogy tapasztalatilag �s "t�rt�netileg" fedezz�k f�l annak a szeretetnek m�lys�g�t, mely nem borzadt vissza a Fi� egyed�l�ll� �ldozat�t�l, hogy eleget tegyen a Teremt� �s Atya h�s�g�nek az ember ir�nt, akit saj�t k�p�re teremtett, �s m�r "kezdetben" kiv�lasztott a kegyelemre �s dics�s�gre. A kereszt fordulat az irgalom kinyilatkoztat�s�ban 43. A nagyp�ntek esem�nyei, �s m�r el�tte a Getszem�ni kertben mondott im�ds�g is, szemmel l�that� v�ltoz�st hoznak annak a szeretetnek �s irgalomnak kinyilatkoztat�si folyamat�ban, melyet Krisztus messi�si k�ldet�s�vel hajt v�gre. � ugyanis, aki "j�t cselekedv�n �s gy�gy�tv�n","gy�gy�tv�n minden gyenges�get �s betegs�get"70 ment v�gig az emberek k�z�tt, most ellenkez�leg, saj�t maga szorul irgalomra; �s v�rn� is azt, amikor elfogj�k �s kig�nyolj�k, el�t�lik �s megostorozz�k, t�vissel koron�zz�k �s keresztre szegezetten a legkegyetlenebb k�nok k�z�tt leheli ki lelk�t.71 �pp amikor legink�bb meg�rdemeln� az emberekt�l az irgalmat -- azokt�l, akikkel csak j�t tett --, nem kapja meg. S�t, akik legk�zelebb �llnak hozz�, azok sem k�pesek megv�deni, ellens�gei kez�b�l kiragadni. Krisztusban messi�si k�ldet�s�nek ezen az utols� �tj�n beteljesednek a pr�f�tai j�vend�l�sek, f�leg Izai�s�, melyet Isten Szolg�j�r�l mondott: "az � sebei �ltal gy�gyultunk meg".72 Isten irgalmass�ga szeretetben fakad �s benne hoz gy�m�lcs�t 44. Krisztus mint ember, aki az Olajf�k hegy�n val�ban rettenetesen gy�tr�dik, az Aty�hoz fordul; ahhoz az Aty�hoz, akinek az emberek ir�nti szeretet�t pr�dik�lta, s kinek irgalm�t eg�sz �letst�lus�val megmutatta. Mindazon�ltal t�le sem v�tetik el a hal�l f�lelmetes megtapasztal�sa a kereszten: "�t, aki a b�nt nem ismerte, �rt�nk b�nn� tette",73 mondja Szent P�l, amikor a kereszt miszt�rium�nak nagys�g�t �s a megv�lt�s isteni jelleg�t n�h�ny sz�val �sszegezi. Ugyanez a megv�lt�s Isten szents�g�nek v�gs� �s teljes f�lt�rul�sa: Isten�, aki maga az abszol�t t�k�letess�g, az igazs�goss�g �s a szeretet teljess�ge, amennyiben az igazs�goss�g a szeretetre �p�l, a szeretetb�l k�vetkezik �s arra ir�nyul. �gy teh�t Krisztus szenved�s�ben �s hal�l�ban -- mivel az Atya nem kegyelmezett tulajdon Fi�nak, hanem "�rt�nk b�nn� tette �t" -- az abszol�t igazs�goss�g az�rt mutatkozik meg, mert Krisztus az emberi nem b�nei�rt viseli a szenved�st �s a hal�lt. Ez minden k�ts�get kiz�r�an az igazs�goss�g "t�l�rad�sa", mivel az ember b�neit az Istenember �ldozata "egyenl�ti ki". Ez a fajta igazs�goss�g azonban, ez a teljes eg�sz�ben Isten "m�rt�ke szerinti" igazs�goss�g, a szeretetb�l sz�letik, m�gpedig az Atya �s a Fi� szeretet�b�l; �s teljes eg�sz�ben a szeretetben hozza gy�m�lcs�t. Ez�rt Isten m�rt�ke szerinti a Krisztus keresztj�ben f�lt�rt isteni igazs�goss�g, mert a szeretetb�l sz�rmazik �s a szeretetben lesz t�k�letess�, mik�zben megtermi az �dv�ss�g gy�m�lcseit. A megv�lt�s isteni volta nemcsak a b�n megtorl�s�ban val�sul meg, hanem akkor is, amikor az emberben a szeretet visszanyeri a teremt� er�t, melyn�l fogva az ember �jra k�pes lesz az �letnek Istenb�l fakad� teljess�g�hez �s szents�g�hez j�rulni. �gy teh�t a megv�lt�s mag�ban foglalja az irgalom teljess�g�nek kinyilatkoztat�s�t. A h�sv�ti miszt�rium enneka kinyilatkoztat�snak kulcsa, s egyben val�ra v�lt�sa az irgalomnak, mely igazz� tudja tenni az embert �s helyre tudja �ll�tani az igazs�goss�got, amint megk�veteli ezt az az �dv�z�t� rend, melyet Isten kezdett�l fogva megk�v�nt az emberben �s az ember �ltal a vil�gban. Isten a keresztben teszi t�k�letess� a teremt�st 45. A szenved� Krisztus k�l�nleges m�don sz�l�tja az embert, �s nemcsak a h�v�t. A hitetlen ember is �szreveheti Benne, mennyire k�z�ss�gben �s kapcsolatban van az emberrel, mennyire �nmag�r�l megfeledkezve �ldozza f�l mag�t az ember �gy��rt, az igazs�g�rt �s a szeretet�rt. A h�sv�ti miszt�rium term�szeteazonban enn�l is m�lyebb val�s�g. Mert a Golgota szikl�j�ba r�gz�tett kereszt, melyen Krisztus utols� szavaival sz�l a f�ldr�l az Aty�hoz, annak a szeretetnek a magv�b�l n� ki, mellyel az ember Isten k�p�re �s hasonlatoss�g�ra teremtetett, s amellyel Isten a maga �r�k terve szerint megtisztelte az embert. Isten, akit Krisztus nyilatkoztatott ki, nemcsak mint Teremt� �s az �let forr�sa �ll �sszek�ttet�sben a vil�ggal, hanem mint Atya is, aki az emberrel -- akit � h�vott arra, hogy e l�that� vil�gban �ljen -- a teremt�sn�l szorosabb kapcsolatban �ll. �spedig a szeretet kapcsolat�ban, mely nemcsak l�trehozza a j�t, hanem t�k�letess� is teszi, hogy az ember r�szes�lhessen mag�nak Istennek, az Aty�nak, a Fi�nak �s a Szentl�leknek �let�ben. Mert aki szeret, az el akarja aj�nd�kozni �nmag�t. A kereszt a sz�vets�g jele is 46. Krisztus keresztje a K�lv�ri�n �gy �ll, mint annak a csod�latos cser�nek �tja, mellyel Isten rendk�v�li, csod�latos kapcsolatba l�p az emberrel. E cser�ben elhangzik egy f�lsz�l�t�s az ember fel�, hogy �nmag�t �s �nmaga �ltal az eg�sz vil�got �tadv�n Istennek, v�lj�k az isteni �let r�szes�v�, s mint fogadott gyermek, legyen t�rs�r�k�se annak az igazs�gnak �s szeretetnek, mely Istenben van �s Istent�l j�n. �gy, az ember �r�k rendeltet�s�nek megfelel�en -- mely �t Isten fogadott fia m�lt�s�g�ra rendeli -- emelkedik magasba Krisztusnak, Isten egysz�l�tt Fi�nak keresztje, aki �gy j�tt el, mint "vil�goss�g a vil�goss�gt�l, igaz Isten az igaz Istent�l", hogy v�gs� bizonys�got adjon a csod�latos sz�vets�gr�l, melyet Isten az emberi nemmel, �spedig minden egyes emberrel k�t�tt. Ez a sz�vets�g, mely pontosan annyi id�s, mint az ember, eg�sz a teremt�s miszt�rium�ig ny�lik vissza. Az egyetlen v�lasztott n�ppel Isten t�bbsz�r is meg�j�totta, s v�gezet�l most, a K�lv�ri�n ugyanolyan hat�llyal �j �s engesztel� sz�vets�get k�t�tt, mely azonban nem egy n�p, Izrael sz�m�ra van f�nntartva, hanem nyitva �ll minden egyes ember el�tt. Az utols� sz� a f�lt�mad�s� 47. Mire tan�t teh�t minket Krisztus keresztje, melyr�l �gy t�nik, hogy messi�si k�dtet�s�nek v�gs� megnyilatkoz�sa? -- Arra, hogy ez m�g mindig nem az utols� sz� a sz�vets�g Isten�t�l. Az utols� azon a hajnalon hangzott el, amikor el�bb az asszonyok, majd az apostolok kimentek a keresztre szegezett Krisztus s�rj�hoz, megpillantott�k az �ress�rt, �s els�k�nt hallott�k a h�rt: "F�lt�madott!" Ezt a h�rt tov�bbmondt�k a t�bbieknek, �s ett�l kezdve a f�lt�madt Krisztus tan�ilettek. De a kereszt jelenval�s�ga Isten Fi�nak megdics��l�s�ben is folytat�dik. A kereszt a rajta k�nhal�lt szenvedett Emberfi�r�l sz�l� eg�sz messi�si tan�s�gt�telben sz�ntelen�l az Atyaistenr�l besz�l, aki az ember ir�nti szeretet�hez mindv�gig h�s�ges: "mert Isten �gy szerette a vil�got" -- �s a vil�gban az embert --, "hogy egysz�l�tt Fi�t adta �rte, hogy mindaz, aki hisz Benne, el ne vesszen, hanem �r�k �lete legyen".74 Hinni a megfesz�tett Fi�ban pedig azt jelenti, hogy "l�tni az Aty�t";75 azt jelenti, hogy l�tni a vil�gban megtal�lhat� a szeretetet, l�tni, hogy a szeretet er�sebb mindenfajta rosszn�l, ami csak beh�l�zza azembert, az emberis�get �s a vil�got. Az ilyen szeretetben val� hit egy�ttal az irgalomban val� hitet is jelenti, mivel az irgalom a szeretet n�lk�l�zhetetlen r�sze, szinte a m�sik neve, s ugyanakkor a szeretet megnyilv�nul�s�nak saj�tos m�dja, illetve saj�tos megval�sul�sa mindazzal a rosszal szemben, ami a f�ldkeres�gen tapasztalhat�, ami k�s�rti �s hatalm�ba ker�ti az embert, ami lelk�be f�rk�zik, s�t a pokolba tudja tasz�tani".76 2. KRISZTUS F�LT�MAD�SA MINT AZ ISTENI IRGALOM KINYILATKOZTAT�SA A kereszt �t�let a hal�l f�l�tt 48. Mindezeken k�v�l Krisztus keresztje a K�lv�ri�n a rossz erej�nek, Isten Fia elleni erej�nek is bizonys�ga. A rossz hatalm�nak megnyilv�nul�sa azzal szemben, aki az �sszes emberek k�z�tt egyed�l volt �rtatlan �s idegen a b�nt�l, s akinek vil�gba j�vetele egyed�l volt mentes �d�m engedetlens�g�t�l �s az eredeti b�n �r�ks�g�t�l. �s �me, pontosan �benne, Krisztusban nyeri el b�ntet�s�t a b�n, az � �ldozat�nak �s "eg�szen a hal�lig" tart� engedelmess�g�nek �r�n.77 �t, aki nem ismerte meg a b�nt, Isten "�rt�nk b�nn� tette".78 De bek�vetkezett az igazs�gszolg�ltat�s a hal�l f�l�tt is, mely az emberi t�rt�nelem kezdete �ta t�rsa a b�nnek. �s hogy ilyen �t�let t�rt�nhetett, az Annak hal�l�nak k�sz�nhet�, aki nem ismerte a b�nt, �s egyed�l volt k�pes arra, hogy hal�l�val meg�lje a hal�lt.79 Ily m�don Krisztus keresztje, melyen az Aty�val egyl�nyeg� Fi� eleget tesz Isten igazs�goss�g�nak, gy�ker�ben mutatja meg az irgalmat, helyesebben a szeretetet. Azt a szeretetet, mely ellentmond a gy�k�rnek, melyb�l az emberi t�rt�nelemben a rossz sz�rmazik, nevezetesen a b�nnek �s a hal�lnak. A v�gs� beteljesed�s alapja let�tetett a h�sv�ti miszt�riumban 49. A kereszt teh�t az a legm�lyebb pont, ameddig az Istens�g lehajolt az emberhez, �s mindahhoz, amit az ember -- f�leg a nehezebb �s sanyar�bb id�kben -- a maga szerencs�tlens�g�nek nevez. A kereszt azt jelenti, hogy az �r�k szeretet �polni kezdte azokat a sebeket, melyek az embernek f�ldi �lete folyam�n a legink�bb f�jnak, s hogy beteljesedett a messi�si �g�ret, melyet egykor a n�z�reti zsinag�g�ban mondott ki Krisztus,80 majd Keresztel� J�nos k�ld�ttei el�tt megism�telt.81 A mondottak szerint, melyek m�r Izai�s j�vend�l�s�ben is benne foglaltattak,82 ez az �g�ret a szeg�nyek, a meggy�t�rtek, a foglyok, a vakok, a szenved�k �s a b�n�s�k ir�nt irgalmas szeretet kinyilatkoztat�sa �ltal v�lt val�ra. A h�sv�ti miszt�rium azonban t�lhaladja annak a sokf�le rossznak a hat�rait, melynek az ember f�ldi �let�ben r�szese lehet. Krisztus keresztje ugyanis megl�ttatja vel�nk a rossznak a b�nbe �s a hal�lba ny�l� gy�kereit, s �gy a kereszt eszkatologikus jell� v�lik: csup�n az eszkatologikus beteljesed�sben �s a mindens�g v�gs� meg�j�t�s�ban gy�zi le majd a szeretet a rossz bels� gy�kereit az �sszes v�lasztottakban, amikor a szeretet -- eg�szen �rett gy�m�lcsk�nt -- megtermi majd a dics�s�ges halhatatlans�g, a szents�g �s az �let orsz�g�t. Ennek az eszkatologikus beteljesed�snek alapja azonban Krisztus keresztj�ben �s hal�l�ban m�r k�szen van. �s hogy Krisztus "harmadnapra f�lt�madott" a hal�lb�l,83 ez messi�si k�ldet�s�nek v�gs� jele; ez foglalja �ssze a rossz hatalma alatt �ll� vil�gban jelenlev� irgalmas szeretet kinyilatkoztat�s�t. Ebben a vil�gban a szeretet megnyilv�nul�sa az irgalom 50. A kereszt egy�ttal az "�j eget" �s az "�j f�ldet",84 is jelzi, ahol Isten majd "let�r�l szem�kr�l minden k�nnyet, �s hal�l nem lesz t�bb�;sem gy�sz, sem jajgat�s, sem f�jdalom nem lesz t�bb�, mert amik eddig voltak, elm�ltak".85 Amikor majd a vil�g el�rkezik a v�gs� t�k�letess�gre, az irgalom �gy fog megmutatkozni, mint szeretet. A vil�g jelen �llapot�ban azonban, az emberi t�rt�nelemben -- mely a b�nnek �s a hal�lnak a t�rt�nelme is -- a szeretetnek kell els�sorban irgalomk�nt megmutatkoznia. Krisztus messi�si terve, ami az irgalom programja is, n�p�nek, az Egyh�znak programj�t is jelzi. S ennek k�z�ppontj�ban mindig a kereszt �ll, mivel az irgalmas szeretet kinyilv�nul�sa a keresztben �ri el tet�pontj�t. Am�g teh�t "ami eddig volt", el nem m�lik,86 a kereszt marad az a "hely", amelyre Szent J�nos apokalipszis�nek m�s szavai is vonatkoztathat�k: "�me, az ajt�n�l �llok �s z�rgetek. Aki meghallja majd szavamat �s ajt�t nyit, ahhoz bemegyek, vele fogok �tkezni �s � �nvelem".87 Mert Isten akkor is k�l�nleges m�don t�rja f�l a maga irgalm�t, amikor az embert saj�t Fia, a Megfesz�tett ir�nt serkenti "irgalomra". Krisztus irgalmat k�r 51. Krisztus, m�gpedig a megfesz�tett az Ige, aki soha el nem m�lik:88 � az, aki minden emberi sz�v ajtaj�n�l �ll �s z�rget.89 Nem fojtja meg a szabads�got, hanem pontosan a szabads�gb�l akarja el�h�vni a szeretetet, m�gpedig nem csup�n a szenved� Emberfia ir�nti egy�tt�rz�sben vagy r�szesed�sben, hanem valamilyen m�don mindegyik�nk r�sz�r�l az �r�k Atya fel� ny�jtott "irgalomben" is. Lehetett volna m�sk�nt az emberi m�lt�s�got magasabbra emelni �s jobban meg�rizni Krisztus eg�sz messi�si m�v�ben �s az irgalomnak a kereszt �ltal t�rt�n� kinyilatkoztat�s�ban, mint �gy, hogy valamik�ppen irgalmat nyer az, aki az "irgalmat kinyilatkoztatja"? Az irgalomra k�telez� "�des t�rv�ny" 52. Nemde val�j�ban err�l az irgalomr�l besz�l Krisztus, amikor azt mondja: "Valah�nyszor megtett�tek egynek ezek k�z�l, ...nekem tett�tek"?90 Nemde a hegyi besz�d ezen szavai: "boldogok az irgalmassz�v�ek, mert �k majd irgalmat nyernek"91 az eg�sz evang�liumnak �s a benne rejl� csod�latos cser�nek is �sszefoglal�s�t adj�k, amely csere az �dv�z�t� terv egyszer�, �rv�nyes s ugyanakkor "�des" t�rv�nye? Nemde a hegyi besz�d ezen szavai, melyek mindj�rt a kezdet kezdet�n megmutatj�k az emberi sz�v k�pess�geit -- azt, hogy az emberekben megvan a k�pess�g arra, hogy "irgalmassz�v�ek" legyenek --, szinte ugyanezen a m�don Isten m�lys�ges miszt�rium�t is f�lt�rj�k: az Aty�nak, a Fi�nak �s a Szentl�leknek azt a kif�rk�szhetetlen kapcsolat�t, melyben az igazs�goss�got �t�lel� szeretet utat nyit azirgalomnak, az igazs�goss�g pedig az irgalom �ltal kinyilv�n�tja a szeretet t�k�letess�g�t. A h�sv�ti miszt�rium az irgalom kinyilatkoztat�s�nak beteljesed�se 53. Ez�rt a h�sv�ti miszt�rium nem egy�b, mint maga Krisztus, a f�lfoghatatlan Isten miszt�riuma kinyilatkoztat�s�nak cs�cshelyzet�ben. Marad�ktalanul ugyanis ekkor v�lnak val�ra az Utols� Vacsora term�ben elhangzott szavak: "aki engem l�tott, l�tta az Aty�t".92 Mert Krisztus, akinek az Atya az ember miatt "nem kegyelmezett meg",93 s aki a saj�tf�jdalm�ban �s a kereszten val� gy�tr�d�s�ben nem tapasztalhatta meg az emberi irgalmat, a f�lt�mad�s�ban mutatja meg akad�lytalanul annak a szeretetnek a teljess�g�t, mellyel az Atya �t �s �benne minden embert szeret. "Nem a halottak Istene, hanem az �l�k�."94 Krisztus a f�lt�mad�s�ban annyira megmutatta az irgalmas szeretet Isten�t, hogy v�llalta a keresztet, mely a f�lt�mad�snak volt az �tja. �ppen ez�rt, amikor megeml�kez�nk Krisztus keresztj�r�l, k�nszenved�s�r�l �s hal�l�r�l, hit�nk �s rem�ny�nk k�zvetlen�l a F�lt�madottra ir�nyul; arra a Krisztusra, aki, "amikor... a h�t els� napj�n este lett, ...ott �llt k�z�tt�k" az Utols� Vacsora term�ben, "ahol a tan�tv�nyok voltak, ...r�juk lehelt �s mondta nekik: Vegy�tek a Szentlelket. Akiknek megbocs�tj�tok majd a b�n�ket, azok bocs�natot nyernek, akiknek pedig megtartj�tok, azoknak meg lesznek tartva".95 A f�lt�madt Krisztus az irgalom forr�sa 54. �me, az Isten Fia, aki f�lt�mad�s�ban m�lys�gesen �t�rzi az Atya fel�je ir�nyul� irgalm�t, azaz szeretet�t, mely er�sebb a hal�ln�l. �s ugyanez a Krisztus, az Isten Fia messi�si m�ve v�g�ig, s�t annak befejez�se ut�n is az irgalom kimer�thetetlen forr�s�nak bizonyul, a szeretet forr�s�nak, melyr�l att�l kezdve az �dv�ss�g t�rt�nete v�g�ig �lland�an bizony�tja az Egyh�zban, hogy er�sebb, mint a b�n. A h�sv�ti Krisztus, a f�lt�madott az irgalom v�gs� megtestes�l�se �s eleven jele: egyszerre �dvt�rt�neti �s eszkatologikus. A h�sv�ti id� szent liturgi�ja ennek �t�rz�s�vel adja ajkunkra a zsolt�r szav�t: "Az �r irgalmass�gait �r�kk� fogom �nekelni".96 3. M�RIA, AZ IRGALOM ANYJA A H�sv�tban a Magnificat pr�f�ci�ja is beteljes�lt 55. Ezekben az Egyh�z fel� H�sv�tkor elhangz� szavakban az visszahangzik, amit pr�f�tai er�vel M�ria mondott ki, amikor Erzs�betet, Zakari�s feles�g�t megl�togatta: "az � irgalma nemzed�kr�l nemzed�kre".97 E szavak mindj�rt a megtestes�l�s ut�n �j f�nyt vetnek az �dv�ss�g t�rt�net�re. Krisztus f�lt�mad�sa ut�n pedig az �dvt�rt�net l�t�sa t�rt�netileg is, eszkatologikusan is �j lesz. Mert amint az emberis�g hatalmas csal�dj�ban �j nemzed�kek k�vett�k egym�st, ugyan�gy att�l az id�t�l kezdve �j nemzed�kek t�madtak Isten n�p�ben is, amelyet a kereszt �s a f�lt�mad�s megk�l�nb�ztet� jegye Krisztus h�sv�ti miszt�rium�nak pecs�tj�vel "pecs�tel meg".98 Isten n�p�t ugyanis annak az irgalomnak megval�sul�sa jellemzi, melyr�l M�ria Erzs�bet h�z�nak k�sz�b�n sz�lt: "az � irgalma nemzed�kr�l nemzed�kre". M�ria r�szese az irgalom kinyilatkoztat�s�nak 56. Ezen t�lmen�en M�ria az az ember, aki teljesen egyed�l�ll� m�don ismerte meg az irgalmat, �s sz�v�nek �ldozat�val utol�rhetetlen m�don k�vette is, olyannyira, hogy az irgalomban val� r�szesed�se az isteni irgalom kinyilatkoztat�s�nak lett r�sze. �ldozata nagyon szorosan kapcsol�dik Fia keresztj�hez, mely alatt � is ott �llt aGolgot�n. Ez�rt jelent szem�lye k�l�nleges r�szesed�st az irgalom kinyilatkoztat�s�ban. R�szesed�s ugyanis Isten abszol�t h�s�g�ben a szeretet �s a sz�vets�g ir�nt, melyet �r�kt�l fogva akart, s amelyet az id�ben egy emberrel, egy n�ppel, az emberi nemmel k�t�tt; �s ugyanakkor r�szesed�s abban a kinyilatkoztat�sban, mely a kereszten egyszer s mindenkorra megt�rt�nt. M�ri�hoz, a Megfesz�tett �desanyj�hoz hasonl� m�don senki sem tapasztalta meg a kereszt miszt�rium�t, azaz a transzcendens isteni igazs�goss�gnak a szeretettel val� tal�lkoz�s�t: a "cs�kot", melyet az irgalom �s az igazs�goss�g v�ltott egym�ssal.99 �gy, mint M�ria, senki sem fogadta lelk�be ezt a miszt�riumot: azt a val�ban isteni megv�lt�st, mely a K�lv�ri�n a Fi� hal�la �s Anyja sz�v�nek hat�rozott "igen"-nel hozz�kapcsol�d� �ldozata �ltal t�rt�nt. M�ria teh�t bel�lr�l fogja f�l az isteni irgalom miszt�rium�t; ismeri ennek �r�t, �s tudja, mily nagyszer� ez a miszt�rium. Ez�rt sz�l�thatjuk M�ri�t az Irgalom Anyj�nak (Mater Misericordiae), Irgalmas �rn�nknek (Domina Nostra Misericordiae), �s az Isteni Irgalom Anyj�nak (Mater Divinae Misericordiae). Mindh�rom megsz�l�t�sban s�lyos teol�giai tartalom rejlik, mert kifejezik M�ria lelk�nek, s�t eg�sz szem�lyis�g�nek felk�sz�lts�g�t arra, hogy megl�ssa -- el�bb Izrael, majd minden egyes ember, v�g�l az eg�sz emberi nem t�rt�nelm�be burkoltan -- azt az irgalmat, melyben a Szenth�roms�g terve szerint nemzed�kr�l nemzed�kre"100 r�szesedik az ember. Tapasztalta �s "ki�rdemelte" az irgalmat 57. Az id�zett megsz�l�t�sok, melyekkel Isten Anyj�hoz fordulunk, els�sorban m�gis �gy besz�lnek r�la, mint a Megfesz�tett �s F�lt�madott Anyj�r�l, aki az irgalmat eg�sz f�ldi �let�ben, s f�leg Fi�nak keresztje alatt ugyanolyan rendk�v�li m�don �rdemelte ki, mint amilyen rendk�v�li m�don tapasztalta. S mivel Fi�nak messi�si k�ldet�s�vel olyan rejtett �s senki m�shoz nem hasonl�that� kapcsolatban volt, arra rendeltetett, hogy elhozza az emberekhez a szeretetet, melynek kinyilatkoztat�s�ra j�tt az � Fia; azt a szeretetet, mely legink�bb a szomorkod�k �s a szeg�nyek, a szabads�gukt�l megfosztottak �s a vakok, az elnyomottak �s a b�n�s�k fel� mutatkozott meg, �gy, ahogy Izai�s j�vend�l�s�t id�zve el�bb a n�z�reti zsinag�g�ban,101 majd Keresztel� J�nos k�ld�tteinek mondta Krisztus.102 Istenanyas�ga teszi M�ri�t az irgalom eszk�z�v� 58. M�ri�nak, a Megfesz�tett �s F�lt�madott Anyj�nak sz�ve egyed�l�ll� m�don r�szes�lt abban a szeretetben, melynek "irgalmas" volta legink�bb al�lek �s a test nyomor�s�ga l�tt�n mutatkozott meg. M�ri�ban �s �ltala ez a szeretet az Egyh�z �s az emberi nem t�rt�nelm�ben sz�ntelen�l megmutatkozik, �s k�l�n�sen az�rt term�keny, mert Isten Anyj�ban az anyai sz�v tapintata �s �lesl�t�sa hordozza, s mert Krisztus mellett elfoglalt hely�b�l ad�d�an M�ria alkalmass� v�lt arra, hogy eljuttassa mindazokhoz, akik az anyai k�zb�l k�nnyebben fogadj�k ezt az irgalmas szeretetet. Ez a t�ny, mely oly szorosan kapcsol�dik a megtestes�l�s miszt�rium�hoz, egyike a kereszt�ny vall�s �letad� �s kiemelked� miszt�riumainak. A Zsinat tan�t�sa M�ri�r�l 59. Err�l a II. Vatik�ni Zsinat �gy tan�t: " M�ri�nak e