A legjobb esetben gúnyos mosollyal fogadják a püspöki konferenciák nyilatkozatait, amelyekben a főpásztorok minden földrészen sürgetik, hogy a nemzetközi konferenciák állítsák középpontba az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember méltóságát – különös tekintettel a szegényekre, akiket a gazdasági, politikai, szociális és kulturális mechanizmusok a fejlődés peremére szorítottak ki. Koprowski idézi Jonathan Henry Sacks főrabbi szavait, amelyeket a római Pápai Gergely Egyetemen tartott előadásában mondott. A Brit Nemzetközösség Egyesült Zsidó Kongregációjának vezetője emlékeztetett a modern gazdasági élet zsidó-keresztény gyökereire, megállapítva, hogy az öncélú piacgazdaság a fogyasztói kultúrának kedvez, amely éles ellentétben áll az emberi méltósággal.

Az egyház hozzájárulása a globális gazdasági válság megoldásához – Koprowski utal VI. Pál pápa Populorum Progressio kezdetű enciklikájára, miszerint a kereszténység, amely találkozás a feltámadt Krisztus személyével, minden embert érint. Az örök élet távlata nélkül ugyanis az emberi fejlődés embertelenné válik. XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikájában pedig kifejti, hogy az egyre inkább globalizálódó társadalom közelebb hozza ugyan egymáshoz az embereket, ettől azonban még nem válnak egymás testvéreivé.

Az új evangelizáció témájában október 7. és 28. között sorra kerülő püspöki szinódus annak módját keresi majd, hogyan kellene hirdetni ma Jézus Krisztus evangéliumát. Egyben arra is rávilágít, melyek azok a téves és leegyszerűsített módszerek, amelyek ahelyett, hogy felfednék a Krisztusban való élet újdonságát, elrejtik azt.

A szinódusi Lineamenta, útmutató vázlat segíti a helyi egyházakat, hogy előkészületeik során Istent helyezzék a társadalmi szövet megújítása folyamatának középpontjába.

A szerzetesrendek mint a kulturális változások „barométerei”: Koprowski annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szerzetesrendek a többi egyházi struktúrát megelőzve érzékelik a kulturális változásokat. XVI. Benedek pápa több ízben szólt arról, hogy Isten keresése ösztönözte a nyugati monasztikus rendek létrejöttét és ezzel a nyugati kultúra megszületését. A szerzetesrendek az elsők között járulnak hozzá a válságok leküzdését célzó megoldások kidolgozásához.

Az egyházi közösségek és mozgalmak fejlődése: az egyházi mozgalmak és új közösségek szintén „előretolt őrszemekként” kínálhatják fel együttműködésüket. Az egyház ugyanis élő szervezet. Az utóbbi évtizedekben számos ökumenikus közösség és mozgalom jött létre, egyesek inkább szociális téren fejtik ki tevékenységüket, mások a közvetlen evangelizációt helyezik előtérbe. Már most világosan kirajzolódik az a hozzáállásuk, hogy összekapcsolják a spirituális dimenziót a szociális, kulturális és gazdasági elkötelezettséggel. Új, eredeti kezdeményezésekkel törekednek a más vallások és meggyőződések híveivel való párbeszédre.

Hogyan nézzünk szembe a szekták jelenségével? XVI. Benedek pápa gyakran emlékeztet rá, hogy az új evangelizációnak az evangéliumi mustármaghoz kell hasonlítania, vagyis nem az azonnal terebélyessé növekedő fára, azaz a közvetlen, de felszínes és rövid életű sikerre kell törekedni. Az Afrikában és Latin-Amerikában, de Európában is terjeszkedő szekták nyelvezete zűrzavart okoz. Leegyszerűsített és felületes tanításuk, az általuk ígért gyökeres változások sokak számára vonzók, azonban tévútra és hosszú távon csalódáshoz vezetnek. Az egyháznak nem az a feladata, hogy kövesse a szekták példáját, hanem az, hogy új életerővel töltse meg a katolikus hitet – fejtette ki XVI. Benedek pápa 2011. november 18-án, a Benin felé tartó repülőgépen megrendezett sajtókonferencián.

Az új evangelizáció szinódusának előkészítése: a szinódus az 50 évvel ezelőtt megkezdődött II. Vatikáni Zsinat tapasztalatára épít VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek tanításának nyomában, felhasználva a helyi egyházak és Isten népe tapasztalatait – írja elmélkedében a Vatikáni Rádió programigazgatója.

Természetesen a püspöki összejövetel nem rendelkezik varázspálcával, amely megoldja a személyek közötti kapcsolatokban fennálló problémákat a családok, a társadalmak és a nemzetközi élet szintjén. Sok függ azonban a püspöki konferenciák képviselőinek tapasztalataitól és imáinktól.

Koprowski az elkövetkező hónapokban a Dublinban júniusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítéséhez járul hozzá elmélkedéseivel. Tudatosítani kívánja elsősorban az európai püspöki konferenciák számára, hogy a közösségi hit fontos eseményéről van szó. Egyben a szolidaritás gesztusa az írországi helyi egyház felé, amely jelenleg történelmének rendkívül nehéz időszakát éli.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés